Világhírű borszakértővel zajlott a Szőlészeti és Borászati Konferencia

Nagy Alexandra
2019. február 14., 09:42


Február 14-15-én 20. alkalommal rendezték meg a Szőlészeti és Borászati Konferenciát Egerben. Az Eszterházy Károly Egyetem eseményén a hazai szakma színe-java mellett Master of Wine is elmondta a gondolatait a magyar borokról. A Borászportál munkatársa a helyszínen követte a mindkét nap eseményeit. Az 1. nap beszámolója.
Világhírű borszakértővel zajlott a Szőlészeti és Borászati Konferencia
Február 14-től két napon át zajlott a XX. Szőlészeti és Borászati Konferencia az egri Eszterházy Károly Egyetem dísztermében. A konferenciasorozatot anno azért hozták létre, hogy a szőlész-borász közösséget érdeklő és érintő szakmai és közéleti kérdéseket vitassák meg. A kétnapos program teljes programja itt található meg, a cikkünkben alább pedig percről percre olvasható, mi hangzott el az első napon az előadásokon.
 
>>> A tavalyi konferencia 1. napjáról és 2. napjáról is élőben tudosítottunk.
 
 
18:15: Ez volt a XX. Szőlészeti és Borászati Konferencia első napja, köszönjük a figyelmeteket, holnap folytatjuk.
 
17:05: Ruppert Ignác közgazdász következett, a Cellarius Kereskedőház Kft-től. Beszélt a kádár szakmáról általában és elmondta, a hordó a prémium szegmensnek az eszköze, hiszen általa jelentősen megnövekednek a bor előállítási költségei. 
 
"A borászon, a borászaton, a szőlőn és a termőterületen túl bizony a hordó és a hordós érlelés adja a bor lelkét."
 
Ezútán elmondott pár érdekességet, álljanak itt pontokba szedve:
  • A világban termelt bornak jelenleg 1%-a kerül újhordóba.
  • Mindösszesen három tölgyfafajta alkalmas a hordó gyártásra, köztük az amerikai fehér tölgy.
  • Magyarországon 1571-ben indult az "erdőmenedzsment", Franciaországban valamivel később.
  • Jelenleg 21% az erdősített területek aránya hazánkban. Ennek körülbelül 20-25%-a tölgy. Magyarországon első osztályú erőterületek találhatók.
 
16:25: Fendrik Zsóka előadásával felvezette a mai utolsó blokkot, ültetvénymenedzsment és borászati technológia témakörben.
 
Röviden bemutatta a Simonit&Sirch cég profilját. Marco Simonit és Pierpaolo Sirch találta fel a Simonit&Sirch metszési módszert. A cég fő tevékenysége a módszer alkalmazása, amelyet egy szigorú és precíz kurzus révén sajátítanak el a szakmunkások. A képzés kiterjed a téli metszésre, valamint ennek a tökéletes végrehajtásához elengedhetetlen tavaszi hajtásválogatásra is. A szaktudást a helyszínen adják át a szőlőben tevékenykedő munkásoknak. Maguk az oktatók is együtt dolgoznak a munkásokkal, több napon át, így ha kérdés merül fel, akkor helyben tudnak segítséget nyújtani.
 
Jelenleg 20 fővel dolgoznak, szolgáltatásuk elérhető Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Chilében, Franciaországban és még a világ számos pontján. Zsóka a német nyelvterületekért felelős.
 
A Simonit&Sirch módszer négy alapelven nyugszik, amelyek minden szőlőművelő rendszerre alkalmazhatók. A módszer kidolgizói saját tapasztalataikból kiindulva tanulták meg, hogy a tőke természetes ágazását támogató metszéssel lehet a leginkább biztosítani a tőke egészséges és hosszú életét.
 

Fendrik Zsóka
Előadó Fendrik Zsóka tagja a Simonit&Sirch 20 főből álló oktató csapatának. Fő területei Ausztria, Németország, Dél-Afrika, Toszkána és Friuli. A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszermérnöki Karának volt hallgatója, majd olasz szakmai tevékenysége révén került ki az észak olaszországi céghez.

 
 
15:20: Jean-François Quenin, a Château Pressac tulajdonosa 1997-ben vásárolta meg a birtokot és fogott bele a föld megművelésébe. Évekig elnöke volt Saint-Émilion Borszövetségnek, ami a filoxéravész után jött létre és a mai napig aktív.
 
Előadásában beszélt a terület zseniális adottágairól, amely az óceán közelségének és a rendkívüli termőterületeknek köszönhető. Grand cru minősítésű területekkel is rendelkeznek, az osztályozási rendszerüket 4 évente felülbírálják.
 
Saint-Émilion 1999-ben az UNESCO világörökség része lett. Habár nagy történelmi múlttal rendelkezik, rengeteg modern pincészeti épület található a borvidéken (ezt képekkel is illusztrálta). A fő fajta a merlot, utána következik a cabernet sauvignon és a cabernet franc, ezen kívül még három engedélyezett szőlőfajta van, de ezek aránya nagyon minimális. A borvidéken nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatosságra, környezetvédelemre. Arról is örömmel beszélt, hogy éves szinten rengeteg turista látogat el.
 
Világhírű borszakértővel zajlott a Szőlészeti és Borászati Konferencia

 
A folytatásban saját birtokáról játszott le a résztvevőknek egy videót, a történelmi mészkő-fennsíkról. A kastély területe körül találhatók a legelismertebb területek, Parcellánként szedik a szőlőt és ezeket külön palackozzák.
 
Jean-François Quenin elmondta, szerinte a jó alapanyag a legfontosabb.
"Modern eszközparkkal rendelkezünk, de ha nem megfelelő az alapanyag, nincs az a fejlett pince, ami ezen segít"
- mondta. Ezért is válogatták akkora gonddal a területeikre ültetett szőlőt, a szőlőfajták adottságait és a termőterület adottságait figyelembe véve. Beszámolt még róla, hogy a birtok siralmas állapotban volt, amikor 22 éve megvásárolta. Sok évnyi kemény munkába és erőfeszítésbe került, mire sikerült rendbe hozni. Szinte az összes szőlőtőkét újratelepítették. Végezetül elmondta, nagyon nagy hangsúlyt fektet a pincészet borainak népszerűsítésére, egészen a pincelátogatások szakszerűségén keresztül a mesterkurzusokon való népszerűsítésig
 

Jean-François Quenin
A Château Pressac tulajdonosa, 1997-ben vásárolta meg a birtokot és kezdte meg a föld művelését. A 42 hektáros terület, amelyből 36 hektáron folyik szőlőgazdálkodás, Saint-Emilion keleti részén található.


 
 
14:40: Monika Bielka-Vescovi, a lengyel boriskola alapítója volt az első előadója a soron következő egységnek, amely "A vállalkozás fejlesztés eszközei" címet kapta.
 
"A remek bor nem elegendő a sikerhez, meg kell találni az utat a fogyasztóhoz, meg kell velük ismertetni a minőségi borokat"
- kezdett igen sommás felütéssel a lengyel szakember.
 
Megköszönte a részvételi lehetőséget, majd rövid betekintést nyújtott a lengyel piaci lehetőségekbe, illetve vázolta a magyar borok pozícióját az országában hozzátéve, hogy a mennyiségi kereslet folyamatosan nő a boraink iránt, az importlistán így is az első 10-ben vagyunk. Hozott néhány példát arra is, miként lehetne egy még sikeresebb magyar-lengyel együttműködést megkezdeni.
 
Lengyelországban 38 millióan laknak, gazdaságuk növekszik, ráadásul egyre többen érdeklődnek a borok iránt. 2004-ben léptek be az EU-ba, azóta egyre több nemzet bora jut el az országba. Jelenleg 8 liter/fő náluk az egy főre eső éves átlagos borfogyasztás, ennek többsége egyelőre gyümölcsbor, ám a struktúra folyamatosan változik, az elmúlt két évben például sikerült a 3 eurós átlag palackköltésről felfelé elmozdulni (elsősorban a 45-55 év közötti személyek hajlandóak többet áldozni a borra). A fogyasztók egyre többet szeretnének tudni a borról és egyre többet nyom a latban döntésüknél a minőség. A magyar borok pozitív imázsa továbbra is létezik Lengyelországban, viszont nem egyszerű betörni a piacra, mert a magasak a lengyel adók és a beszerzők általában kizárólagosságot kérnek.
 
Világhírű borszakértővel zajlott a Szőlészeti és Borászati Konferencia
 
Monika Bielka-Vescovi lát lehetőséget abban, hogy Magyarország borturisztikai látványosság legyen a lengyelek számára. Nem nagy a távolság és szeretik az itteni vendégszeretetet.
 
"Ezen utak során jó esély van arra, hogy a hazainduló lengyel turisták vigyenek magukkal pár palack magyar bort, amiket így a barátaik is megismerhetnének"
- mondta.
 
Említést tett a tokaji aszúról és az egri bikavérről, mindkettőt jól ismerik a lengyelek és szívesen vásárolják. Nem tartja kizártnak, hogy oktatással a további magyar borokat is meg lehetne ismertetni a minőségi borokra egyre inkább fogékony rétegekkel. A lengyel hölgy Szekszárdban is lát fantáziát, egyébként máris egyre több szekszárdi bor található meg a lengyel boltokban.
 
Lengyelországban jelenleg 3 nagy nyomtatott boros magazin létezik, ezekkel is próbálják edukálni a fogyasztókat. A háromból két magazin csak feliratkozásos alapon vásárolható meg, ami nem túl szerencsés konstrukció. Monika Bielka-Vescovi végezetül az oktatás és az oktatási intézmények fontosságát emelte ki, mondván, ezzel lehet tovább fokozni az emberek borok iránti érdeklődését.
 
 

Monika Bielka-Vescovi
A lengyel boriskola (Szkoła Sommelierów) alapítója, a Lengyel Női és Bor Egyesület elnöke, nemzetközi borbíra, borászati újságíró. A krakkói Jagelló Egyetem és a varsói Collegium Civitas, valamint a jasloi Kárpátaljai Bor Akadémia oktatója. Korábban ital szakértőként és borászati oktatóként dolgozott.

 
 
13:40: Kerekasztal beszélgetés kezdődött "Kadarka - Régen és most" címen Mauer Oszkár, Geönczöl Attila, Pálfi Noémi, Csutorás Ferenc, Szentesi József, Nagy-Sagmeister Ernő (mind Külhoni Magyar Borászok Egyesülete) részvételével. A beszélgetést vezeti: Szabó Edit borszakíró.
 
A beszélgetés egy érdekes játékkal kezdődött, mindenkinek a kadarka fajta kapcsán először eszébe jutó szavakat kellett sorolnia. Elhangzott a többek között a "fűszeres", a "csodálatos", a "kifinomult", míg végül Csutorás Ferenc kimondta a bűvös bikavér szót, mint a fajta egyik felhasználási területét. A leghíresebb magyar cuvée mellett szó esett a kadarka eredetéről, történelméről, fontosságáról és újjáéledéséről. A beszélgetés végén mindenki elmesélte saját tapasztalatait, élményeit a fajtával kapcsolatban, illetve azt, egyáltalán hogy kerültek kapcsolatba vele.
 
Világhírű borszakértővel zajlott a Szőlészeti és Borászati Konferencia
 

Külhoni Magyar Borászok Egyesülete
Tizenkét alapító taggal, 2018. január 20-án, a Budafoki Borvárosban útjára indult a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete. A szervezet célja a jelenlegi Magyarország államhatárain kívül eső magyarlakta borvidékek szőlő- és borkultúrájának, a hozzá kapcsolódó szakmai közösségeknek fejlesztése, az évszázados hagyományok felkutatása és megőrzése.

Szabó Edit borszakíró
Borszakíró, gasztronómiai újságíró, a korábbi Népszabadság top 100 boros kiadvány szerkesztője. Legutóbbi könyve, a Gyengébb? Nem! női borászokkal készített riportkötet 2017-ben jelent meg.

 
 
13:10: Ebédszünet után Soltész Gergő kapott szót az „Összefogással minden könnyebb” blokk előadójaként. Kezdésként prezentálta azokat a célokat, értékrendet, amelyet az Egri Borműhely képvisel.
 
Köszönetét fejezte ki az Eszterházy Károly Egyetemnek a konferencia megszervezésért, illetve a folyamatos áldozatos munkáért, amely hozzájárul a régió fejlődésért.
 
2016-ban indult el az Egri Borműhely, kezdetben az alapítótagok havi rendszerességgel összeültek és megvitatták gondolataikat. A résztvevők listája aztán tovább bővült, többek között olyan tagokkal, akik az egyetem támogatásán túl erősíteni tudják az egyesületet.
 
Az Egri Borműhely kezdeményezés elsődleges célja, hogy több bort sikerüljön értékesíteni. A célok megvalósításának érdekében konzultáltak a HoReCA és a kiskereskedelem szereplőivel, Master of Wine-okat kerestek fel és elkészült egy piackutatás 500 fő bevonásával.
 
Az egyesület céljai között szerepel a már létező egységes borvidéki kommunikáció finomhangolása is. "Tömör, jól érthető üzenetet kell megfogalmaznunk" - emelte ki Soltész Gergő. Fontosnak tartják ezen felül a termékleírást és az aktiv marketinget is. Előbbivel kapcsolatban megjegyezte, az egyesületi tagok szerint a jelenlegi termékleírások a borokról nem reflektálnak kellőképpen a borvidéken zajló változásokra. A szabályozásokat ráadásul szintén kommunikálni kell, hiszen annak nincs értelme, hogy a régió saját maga számára előírásokat gyárt, de erről senki nem tud.
 
Az elindult együttműködés pozitív hatással lehet az eredményességükre, de legalább olyan fontos, hogy a segítségnyújtás lelkileg is sokat jelent a borászoknak. 
 
Előadásában szó esett a dűlőkről illetve azok adottságai közti különbségekről is, itt a feladat az lenne, hogy beazonosíthatóvá és befogadhatóvá tegyék mindezt a vevők fogyasztók számára. Ezért mindenképpen szeretnék növelni a dűlők ismertségét és újradefiniálni Eger ikonikus boros helyszínét, a Szépasszony-völgyet. "Olyan közeget szeretnénk kialakítani, ahol jó lenni és jó inni is."
 
Soltész Gergő elmondta, Szekszárdhoz hasonlóan tervben van az egységes egri palack bevezetése is. Kiemelte, az, hogy hogy idáig eljutottak, nem csupán az Egri Borműhely érdeme, hanem Egeré, az egyetemé, és az önkormányzaté is.
 
Előadásának végén felhívta a figyelmet a fiatal borfogyasztók megszólításának szükségességére. "Tudni kell azt, hogy lehet a fiatal fogyasztóval megszerettetni a vörösbort, vagy éppen egy friss reduktív illatos fehérbort! Probáljuk ennek a rétegnek is kielégíteni az igényit. Ha illatos bort szeretne, akkor mutassa meg Eger a reduktív fehérborait!"
 
 

Soltész Gergő
Az Egri Borvidék legnagyobb és egyik legismertebb borászata az Ostorosbor Pincészet elnök-vezérigazgatója. Az Egri Borműhely elnöke, mely szerveződést tíz egri borász közös gondolkodása, együttműködésre való törekvése hozta létre 2016-ban.

 
Világhírű borszakértővel zajlott a Szőlészeti és Borászati Konferencia
 
11:30: Dominique Valentin előadásának a címe a "A borkóstolás tudománya". A szakember kezdésként kiemeli, a borkóstolás során figyelemre, koncentrációra van szükség. Kivetített képekkel illusztrálta az előadó, hogy milyen lehet a bor! Az egyik képen egy pacát, a másikon értelmezhető formát láttunk, pontosabban egy tehenet. Elmondta, hogy mindenki máshogy értelmez egy-egy képet és ugyanígy a borok esetében is eltérő aromákat vélünk felfedezni. Agyunk rendszerezi a borokban rejlő aromákat és jegyeket, majd értelmezi azokat különböző alapelvek mentén. A kóstolás alatt észlelt ízanyagok integrálodnak az agyi feldolgozás során. Egy adott helyzettel, múltbéli élményekkel kapcsolódik össze a bor érzékelése, illetve magával a színnel is.
 
Bemutatott egy kísérletet, amely során három bort kellet a résztvevőknek megkóstolniuk. Az elsőhöz nem kaptak semmi információt. A második esetében a boroscímke hátuljáról idéztek, például: zamatos, zöldalmás íz. Majd a harmadik bornál a textúrára vonatkozóan kaptak támpontot a kóstolók, például: selymes, krémes. A tanulmány esetében nem az érzékszervi élmény volt a legfontosabb a fogyasztónak, hanem a textúra, azaz a szájban megjelenő érzet.
 
Világhírű borszakértővel zajlott a Szőlészeti és Borászati Konferencia
 
Megemlített még egy kísérletet. Egy vakteszt  során  New Jersey-ből származó bort kóstoltattak. Az elsőnél nem tudtak a borról semmit, és nem értékelték negatívan a bort. A második esetben tisztában voltak a tesztalanyok azzal, hogy van benne olyan szőlő alapanyag, amely New Jersey-ből származik. Ezt nem kedvelték és teljesen negatív tényeket állítottak róla. "A sztereotípiák így születnek, hatásuk nagyon erős." - vonta le a következtetést Dominique Valentin.
 
Beszámolt még egy általános jelenségről, amivel sokszor találkozunk: a bor ára meghatározza, hogy mennyire szeretjük. Hiába ízlik jobban az embereknek az olcsóbb bor,  a magasabb árfekvésű bornál magasabb agyi aktivitást mértek.
 
Beszélt arról is, hogy a zene hogy hat a kóstolásra, meglepően hallgattam, hogy vannak dallamot, amelyek savanyú és akadnak, amelyek édes ízérzetet adnak a kóstolónak. A kóstoló teremben található színek is ugyanígy hatnak a kóstolóra. 
 

Dominique Valentin
Dominique Valentin 1996-ban szerzett doktori fokozatot a Texas-i Egyetemen, Dallasban az alkalmazott kognitív és idegtudományból. Jelenleg az AgroSup Dijon egyetemi professzora, ahol szenzoros értékelést, kognitív pszichológiát és többváltozós statisztikákat tanít az élelmiszer-tudomány mérnök hallgatók és a mester hallgatók számára. Kutatásaiban az élelmiszertermékek és italok észlelésében részt vevő kognitív folyamatokkal foglalkozik.


 
 
10:30: A második blokk fókuszában a minőség állt. Caroline Gilby Master of Wine arról tartott előadást, szerinte hogyan lehet sikeres a magyar bor. Ezt követően Dominique Valentint hallhattuk, aki egy egészen érdekes és nem mindennapi előadással kötötte le figyelmünket.
 
Elsőként Caroline Gilny, a magyar borok barátja lépett az emelvényre. 1991 óta foglalkozik magyar borokkal. Ma a borvásárlók szemszögéből fogja értékelni a magyar borokat, hiszen ő maga is így kezdte, és mert ezt tartja a legfontosabbnak.

Természetesen a térkép mindig fontos, hogy a fogyasztó el tudja helyezni az országot és vele együtt a bort, de ezen kívül megannyi dolgot kell szem előtt tartani. Fontos a folyamatos tanulás, meg kell vizsgálni a hasonló helyzetben lévő országokat. Ne próbáljuk meg egymagunk megoldani az összes problémát!

„Szóval mikor is volt kiváló a magyar bor világviszonylatban?”
– tette fel a kérdést. A tokaji bort világszerte fogyasztották, fogyasztják ma is. Hogyan tudjuk a modern kiválóságot megfogalmazni: mi a jó hírnév? Magyarországnak gondolkodnia kell a jó hírnévről. Érezni kell a vásárlónak, hogy ez kell neki, hogy ettől boldog lesz, pontosan ettől a bortól. Fontos kérdés az is, hogy országszinten mit szeretnénk elérni: a presztízs a fontos, vagy a nagy mennyiségű exporton van a hangsúly?
 
Amikor egy magyar bor bekerül egy Michelin csillagos étterembe külföldön, akkor megvan a wow érzésünk. Tanácsként megjegyezte: jelentkeznünk kell nemzetközi versenyekre, amivel később erősíteni tudjuk a magyar borok kommunikációját, marketingjét. Kell a verseny! Ha nem érünk el jó helyezést, vizsgálódnunk kell, hogy miért nem, miért történt ez így?

A legfontosabb kulcs azonban a minőség. Minden árfekvésű bornak hibátlannak kell lennie. Nincs rá mentség, ha a bor nem megfelelő.  Megemlítette a Winelovers 100 - A 100 legjobb magyar bor kiadványt, ahol a teszteléskor 46 bort utasított vissza, mert a borok hibásak voltak. Dugóíz, oxidáció, brettes bor, ezeket mind lehet kezelni! Hozzátette, ő azért emlegeti ezeket a problémákat újra és újra, mert szeretné, ha javulna a pinőség. "Csak Egy pici odafigyelés kell hozzá."

Említést tett a vevői igény fontosságáról, ezt mindig szem előtt kell tartani a termelőnek. Ma már a fogyasztó sokszor tudni szeretné, fenntartható gazdálkodásból érkezett-e a bor és milyen eljárással készült. A vegán jelzőt is éppen ezért kell feltűntetni a palackon.

A borászok nagyszerűek a szőlőben és jó borokat készítenek, de sokaknak a gyengéje az üzleti vonal. A vevők részére mintát kell szolgáltatni, tájékoztatni kell őket, folyamatosan kapcsolatot kell tartani velük, e nélkül nincs külpiac.
 
Ezután áttértünk a boroscímkékre. A furmintot emelte ki, ami egy könnyen kimondható magyar fajta, azonban a hárslevelű kiejtése külföldiként egyenlő egy rossz nyelvtörővel. Beszélt a Furmint Februárról, amin ő maga is részt vett és imádta. "Törekednünk kell arra, hogy a címkéinken olyan neveket használjunk, ami könnyen befogatható egy külföldi számára is." Tanácsolja a pincészeteknek, hogy mindig vonjanak be egy külső fordítót, és figyeljenek a külföldi címke előírásokra is. A címke eladja a bort, de csak akkor, ha mindkettő hibátlan. Szintén elengedhetetlen a kommunikáció, a PR. Kellenek a személyes történetek, hogy a vásárlók kötődni tudjanak a borászhoz.
 
Világhírű borszakértővel zajlott a Szőlészeti és Borászati Konferencia
 
Kiemelt egy román borászcsoportosulást, ahol rájöttek, hogy közös erővel csodákra képesek. A Recas pince megvásárolt egy rossz állapotú pincét, és most már a harmadik legnagyobbak Romániában. Rengeteg bort adnak el külföldre, helyet teremtettek a Román bornak a polcokon.
 
1000 hektáros terület, modern borászat, de nagyon megválogatják, mivel dolgoznak. Ezen felül segítik a kis pincészeteket, pedig nem lenne rájuk szüksége. Magyarországon is rá kellene jönni, hogy itt is ugyanennyire fontos az együttműködés. Túl kell látni az egyéni sikereken és közösen kell feltenni a magyar borokat a bortérképre.
 
Építő jellegű kritikaként megjegyezte, hogy a piacot folyamatosan vizsgálni kell. A nemzetközi fajtáknak megvan a helye. A pinot noir jellegű borokat nagyon szeretik Angliában, a magyar borászoknak van lehetősége arra, hogy ilyen borokat készítsenek. A kadarka, a kékfrankos azért jó, mert könnyed elegáns borok születhetnek belőle. Meg kell érteni a célpiacokat, ahhoz hogy sikeresek tudjunk lenni. Túl kell teljesítenünk a fogyasztó elvárásait, kollaborálni kell, ki kell szolgálni a disztribútorokat. Elmondta, hogy a Villányi Franc még nem áll készen külföldre, a furmint viszont alkalmas a zászlóshajó szerepére!

Összefoglalásként hozzátette, hogy a fent felsorolt tényezőknek egyszerre kell rendben lenni, lépésről lépésre mindent végig kell venni, Magyarországnak ugyanis megvan minden adottsága!

Kedves olvasó engedjen meg egy személyes gondolatot a végén: több ilyen magyar borbarátra lenne szükségünk!
 

Caroline Gilby
Nemzetközi hírű szabadúszó borszakíró, tanácsadó, előadó, oktató, borbíra. Végzettsége szerint botanikus, növénybiológus doktor, 1992-ben Master of Wine címet szerzett. Szakterülete Közép-Kelet Európa; évente több alkalommal megfordul Magyarországon is. A magyar borokért végzett munkája elismeréseként 2018-ban őt választották a Borászok Barátjának. A 2018-as Winelovers 100 – A 100 legjobb magyar bor zsűrijének elnöke, ennek apropóján hosszabb interjút adott a Vinoportnak.

 
 
 
9:45: Tóth Kata beszámolt róla, hogy náluk a Tóth Ferenc pincészetnél hogyan valósult meg a generációváltás. Elmesélte, hogy a téma maga nagyon nehéz kérdéseket és érzelmi vonatkozásokat vet fel. Beszélt a generációváltás alternatíváiról, ami végbe mehet a családon belül, de kivitelezhető tulajdonostárs, befektető bevonásával, esetleg cégeladással és végül végtelen kitartással.
 
Elmondta, hogy az ő generációváltásuk nagyon szerencsésnek mondható, annak ellenére, hogy sok nehézséggel kellett szembenézniük. A négy alternatíva közül a lehető legjobb adatott meg nekik, családon belül maradt az irányítás. Édesapjának, Feri Bácsinak mindig fontos szempont volt, hogy saját kézben maradjon a pincészet.

A Tóth pincészetnél 1984-ben kezdődtek az első telepítések, miután Kata szülei úgy döntöttek, ez lesz a főállásuk és felhagynak minden mással. 1998 és 2004 között a család minden vagyonát a gazdaságba invesztálta. Az értékesítés sokáig helyben történt Egerben, és ugyan minimális vendéglátáson belüli eladásról számolt be Kata, az nem volt akkoriban számottevő. Kata kisfiának születésekor édesapja
újra hinni kezdett abban, hogy lesz valaki, akinek át tudja adni a pince kulcsát.
Kata ekkor otthagyta állását és teljes munkaidőben csatlakozott a pincéhez. Férje a gazdasági-pénzügyi területért felelőse lett. Az első fő feladat az értékesítés megszervezése és újragondolása volt. Ő szerette volna kézbe venni az eladások koordinálását, hogy megismerje a piaci szereplőket és tapasztalatot szerezzen. Az első 4-5 év nagyon nehéz volt Kata számára. Férje és az édesapja egyaránt erős személyiség, így két férfi határozott elképzelési között kellett helyt állnia. Bár beleszületett a szőlőbe, mivel pénzügyi a területet választotta, amikor átvette a pincészet operatív vezetését, újra kellet tanulnia mindent.
 
Világhírű borszakértővel zajlott a Szőlészeti és Borászati Konferencia

 
A 2006 és 2016 közötti időszakot Kata a „vállalkozások koraként” jellemezte, ebben az időszakban 8 hektárról 25 hektárra nőtt a szőlőterületük. Jelenleg 8 dűlőben dolgoznak. Megújult a pincészet eszközparkja és szintén ekkor gondolták újra az értékesítési csatornákat, mindehhez külső segítséget vettek igénybe, akikkel  jelenleg is együtt dolgoztak. A klasszikus borok adják az értékesítés nagy részét. Miközben fontosak számukra a külpiacok is, a helyi értékesítésen már megtalálhatók boraik hipermarketetben, nagykereskedésekben. Az eladások háromszorosára ugrottak ebben az időszakban.

Zárásként elmondta, örül, hogy sikerült a pince irányításába előző munkahelyén szerzett tapasztalatait is beépíteni. Jelenleg pincészetüknél még mindig meghatározó a család szerepe, de 12 kolléga járul hozzá a borászat gördülékeny a működéséhez.
 
Egy valamit biztosan megtanult a család a hosszú út alatt:
"Szét kell tudni választani a munkát és a családi életet."
Előadását egy személyes megjegyzéssel zárta. Szeretné, hogy 15 év múlva a fia álljon a pódiumon, mert az igazolni fogja, hogy jól csinálták.
 

Tóth Kata
Tóth Ferenc lánya, Kata 2005-ben lett a pincészet ügyvezetője. Számos beruházás és fejlesztés mellett Kata folyamatosan átvette az operatív vezetést. Mára Feri bácsi és 12 állandó munkatárs segítségével irányítja a pincészet munkáját.

 
 
9:15: "Generációk egymás között"  kezdő blokk keretében a Leitersdorfer Edit a Kárasztelek Pezsgőpincészet menedzsere és Tóth Kata a Tóth Ferenc Pincészet ügyvezetője lépett a pódiumra. 

Leitersdorfer Edit elmondta, a Kárászteleki Pezsgőpincészet az első olyan romániai befektetés, amely a minőségi pezsgőkészítés céljával indult és ennek alapján lett kiválasztva a szőlőterület elhelyezkedése, a szőlőfajták, valamint a pincészet épületének kivitelezése és technológiai felszereltsége. Edit bemutatta a dűlök sajátosságát, képekkel prezentálta azt is, hogy a parlagon heverő területek helyén hogyan jött létre gyönyörű szőlőültetvény. Minden esetben kézi szürettel dolgoznak, számukra rendkívül fontos a minőség. 2013 volt az első szüret a pincészetnél.  A szőlőültetvény déli fekvésű, a talajában rejlő kincsek miatt gyakran Erdély „kristály-szigetének” nevezett területet id. Gál Tibor, nemzetközi elismertségnek örvendő egri borász választotta ki 2004-ben. A pincészet kapacitása körülbelül 220.000 palack/év. Gyöngyöző és csendes borokat is készítenek a pezsgőn kívül.
 
Beszélt az EU-s támogatásokról, amelyek a beruházások megvalósításában segítségükre voltak. Az EU-s támogatásokat egyrészt a területek fejlesztésére, másrészt a pincészet felépítésére vették igénybe vettek igénybe  A projekt 22 hektárra terjedt ki. A pincészet a szőlő közvetlen közelében épült, hogy a szőlőt hamar fel lehessen dolgozni. A pincészet egy része a föld alatt található, a hűtés-fűtést hőszivattyúkkal oldják meg. A falubeliek összetartásáról sokat elmond, hogy az acéltartályos terem berendezése során rengeteg ember segédkezett a tartályok helyére állításában. Editet tolmácsként kérték fel egyedüli nőként.
 
Ezután bemutatta a gyöngyözőboraikat, egy Pinot Noir és egy Királyleányka Friza-t. Nyomásálló tartályban készítik és a saját erjedéséből származó széndioxiddal telítik. Csavarzáras és egyszerű dizájnban gondolkodtak, hogy a vásárlók ne tévesszék össze a gyöngyözőket a pezsgőikkel. A pezsgőik methode traditionelle eljárással készülnek és már számos díjat kaptak.
 

Leitersdorfer Edit
A Kárásztelek Pezsgőpincészet menedzsere


 
 
9:00: A regisztrációt követően első napirendi pontként Dr. Liptai Kálmán az Eszterházy Károly Egyetem rektora, Dr. Váczy Kálmán Zoltán az Eszterházy Károly Egyetem Kutatási és Fejlesztési Központjának főigazgatója, valamint Dr. Lőrincz György az Egri Borút Egyesület elnöke megnyitja a jubileumi XX. Szőlészeti és Borászati Konferenciát. A teremben összesen 200 fő van jelen! 
 
Dr. Liptai Kálmán rektor köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, itt nem vendégek, hanem a bornak és az egyetemnek a barátai, támogatói vannak jelen. Összefoglalta, 2016 óta milyen nagy volumenű előrelépést ért el az Egyetem kutatás és fejlesztés területén. 
 
Dr. Váczy Kálmán Zoltán az Eszterházy Károly Egyetem Kutatási és Fejlesztési Központjának főigazgatója köszöntötte a vendégeket. Köszönetet mondott a megújulás folyamatában részt vevő Egri Borút vezetőjének és az egész szerveződésnek. Az elmúlt években rengeteg rendezvénynek adott otthon Eger. Örömét fejezte ki, hogy ugyan nem nemzetközi a konferencia, de mindenképpen nagyszerű, hogy több országból érkeztek neves előadók. Reméli, hogy a rendezvénnyel mindenki elégedett lett. 
 
Dr. Lőrincz György az Egri Borút Egyesület elnöke szintén köszöntötte a résztvevőket. Egy mondatot hozott ajándékba a hallgatóságnak: "Aki szert tesz okosságra, szereti életét, aki hű tudásához, az jól jár". A tegnapi tudományos napot idézte fel, lélegzetelállítónak nevezve azt és megköszönve a közreműködést a fiatal generációnak. Bortermelő lévén tudja, óhatatlanul megérinti a borászokat is a kísértés, hogy azt érezzék, mindent jól csinálnak, de elmondta, hogy amennyiben a magyar bor versenyképes szeretne lenni, folyamatosan nyitottnak kell maradnia az újra és más országokra.  
 
Világhírű borszakértővel zajlott a Szőlészeti és Borászati Konferencia
 

Dr. Liptai Kálmán
Eszterházy Károly Egyetem rektora
 
Dr. Lőrincz György elnök Egri Borút Egyesület
A St. Andrea Szőlőbirtok tulajdonos-vezetője. 2008-ban a Borászok borászának, 2009-ben pedig az Év bortermelőjének választották. 1985 és 1992 között elsőosztályú vizilabdázó. 1991-ben szerzett diplomát a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, 1998-ban ugyanitt doktorált. 1994-ig az Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet borásza, 1995-től 2002-ig az EGERVIN technológiai vezetője. 2011-14 között a Szent Atanáz Hittudományi Főiskola hallgatója. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, 2013-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta meg.
 
Dr. Váczy Kálmán Zoltán
Az Eszterházy Károly Egyetem Kutatási és Fejlesztési Központjának igazgatója. Kutatási területe a szőlő kórokozó gombák genetikájának és fungicid rezisztenciájának vizsgálata.