Szabadkára került az első pálinka-világkupa

Elismerés - Hétfőn a szabadkai magyar főkonzulátuson vette át ünnepélyes keretek között az I. Pálinka, Gyümölcs- és Borpárlat Világkupa fődíját Bóni László. A vajdasági DiBonis Pálinkafőzde és Borászat tulajdonosának termékei egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, azonban azokat a hatályos törvények értelmében hivatalosan mégsem nevezheti pálinkának. Cikkünkbők kiderül, miért.

Háromszázból az első

Az első ízben megrendezett világkupára tíz országból több mint 1100 minta érkezett. A 24 tagú zsűri három nap alatt választotta ki a legszebb párlatokat, a megmérettetés aranyérmeseit és championjait. A mintegy 300 magán és kereskedelmi főzde közül a szabadkai DiBonis szerepelt a legeredményesebben, így elnyerte a fődíjat – mondta el Lovász Sándor, a verseny főszervezője a távirati irodának.

Az öt titok

Bóni László szerint a jó pálinkának öt titka van. A legfontosabb az első osztályú, érett gyümölcs. Lényeges a szabályozott, lassan és alacsony hőfokon végbemenő erjesztés, amely megőrzi a gyümölcs illat- és aromaanyagait. Fontos a megfelelő desztillálóberendezés és az egész folyamatot irányító főzőmester tapasztalata is. Az ötödik pedig az alázat és szeretet – taglalta a tulajdonos a távirati iroda újságírójának.

Pálinka, de mégsem az

Noha a DiBonis az első ízben megrendezett világkupa legeredményesebb főzdéje lett, a cég termékeit hivatalosan mégsem nevezheti pálinkának. Bár a magyar határtól 12 kilométerre ugyanolyan alapanyagból, ugyanolyan eljárással készül a párlat, mint az anyaországban, az elnevezés csak a Magyarországon megtermelt gyümölcsből, helyben főzött termékek esetén használható.

A DiBonis története

Bóni László (képünkön) 1991-ben alapította cégét, ekkor kezdett klasszikus kisüsti eljárással hatféle pálinkát készíteni. A fordulópontot a 2007-es év hozta, amikor megismerkedett a korszerű, számítógép irányította főzési eljárással. Vásárolt egy ilyen berendezést, majd kísérletezgetve elsajátította annak kezelését. Az első komolyabb sikereket is ez az esztendő hozta meg, a Budapesten rendezett Hundeszten három arany-, két ezüst- és egy bronzérmet nyert mintáival.

A szabadkai főzdében ma már több mint harmincféle párlat készül: többek között szilvából, meggyből, cseresznyéből, kajszibarackból, bodzából, almából, szőlőből, málnából, szederből vagy erdei szamócából. A prémium, "fehér" párlatok mellett – amelyek egy évet pihennek a forgalomba hozatal előtt -, a nemes nedűk egy részét tölgyfa hordóban vagy gyümölcságyon érlelik.

Pálinkatörvény

A pálinka fogalmát, és a megnevezés használatát 2008. novembere óta –az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő- 2008. évi LXXIII. törvény szabályozza. A pálinka előállításának, és megnevezésének szabályait kell alkalmazni az Európai Unió tagállamain kívüli országba történő exportra előállított termékek esetén is. E törvénynek értelmében:

-Pálinkának csak az a gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett nemes és vadgyümölcsből, szőlő törkölyből, illetve aszú szőlő törkölyből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.

-A pálinka készítéséhez répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított szőlőtörköly és borseprő nem használható fel.

-Nem adható hozzá hígított vagy nem hígított alkohol, aromaanyag; de például bodzavirág sem; nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem.

A pálinka kizárólagossága

A magyar pálinka, miután megfelelt a vele szemben támasztott szigorú követelményeknek 2004-ben megkapta a név kizárólagos használatát. Azaz: az Európai Unió területén, pálinka néven csak Magyarország területén, a már említett alapanyagokból és módon készített párlatot lehet pálinkának nevezni. A barackpálinka esetében 4 osztrák tartomány is rendelkezik a névhasználat jogával. Ráadásul a pálinka megnevezésének és előállításának szabályait kell alkalmazni az Európai Unión kívüli országokba exportált termékek esetében is.

fotó: Kelemen Zoltán Gergely - MTI