Egy vidék, ahol „kötelező” borral foglalkozni

Fendrik Zsóka
2015. december 22., 20:12


A Debreceni Egyetemen tanult vidékfejlesztést, majd két évig Floridában dolgozott modern szerszámgépekkel, ezt követően elkezdte a jogi egyetemet, de világ életében az alkotás vágya vezérelte. Dávid Rémuszt végső soron mindig is a borászat vonzotta, de távolinak tűnt számára egészen 2010-ig, amikor családjával megvásárolták a Rány dűlő egy darabját.
Egy vidék, ahol „kötelező” borral foglalkozni
A Budaházy-Fekete Kúria épülete 2015 februárjában
Dávid Rémusz és szülei 2011-ben alapították meg a Budaházy-Fekete Kúria Pincészetet Erdőbényén. A pincészet fiatal kora ellenére már most is szép sikereket ért el. A Bordeaux-i Challenge International du Vin borversenyen aranyérmet szerzett a 2013-as Christmann Hárslevelű és a késői szüretelésű Pompás. A Borászportál márciusi Tokaj Grand vaktesztjét a 2013-as Furmint tételük nyerte meg. A birtok megalakulásáról és koncepciójáról beszélgettünk Dávid Rémusszal.

Hogyan kerültél Tokaj-Hegyaljára?

Debrecenben éltünk családommal édesanyámmal, Dr. Csuka Ildikó-val, nevelőapámmal Fred Christmannal és testvéremmel. Fred német származású és a Mosel vidék mellett élt. Mindig is nagy szerelmese volt a boroknak. 1996-ban Tokajra esett a választás, itt szerettek volna egy parasztházat megvásárolni. Erdőbényén találtak rá az 1650-ben épült Kúriára, amelyet akkori lerobbant állapotából újítottak fel. A borvidék szerves része a XVII. századi vadászkastély, és úgy gondoltuk, hogy erre szeretnénk az egész borászat arculatát ráépíteni, ezzel is jelezve, hogy számunkra fontos a múlt öröksége.

Említetted, hogy szőlész-borász szakmérnök képzésre jársz a Budapesti Corvinus Egyetemre (régi nevén Kertészeti Egyetem). Előtte mivel foglalkoztál?
 
Gimnázium után kint voltam Floridában, majd hazajövetelem után pálinkákkal kezdtem el játszani, ezt követte a borászat. 2010-ben, amikor a Rány dűlőn területeket vásároltunk, akkor végleg eldőlt, hogy borkészítéssel kell foglalkoznom. Először megrémített a feladat, nem tudtam neki szívből örülni. Persze mára ez az érzés megváltozott.
 
Egy vidék, ahol „kötelező” borral foglalkozni
Dávid Rémusz

Végül Erdőbényén kötöttél ki.

Igen, jelenleg ott élek a Kúriában, csak amikor az iskola miatt szükséges, akkor jövök fel Budapestre, illetve borkóstolók miatt járom az országot. Tokaj egy csodálatos borvidékünk és kevés ember ismeri, ami nagyon bánt. A tendencia egyre jobb, rohamosan fejlődnek a pincészetek és a gasztronómia is, ami a hegyvidék turisztikai beruházásainak köszönhető. Az irány nagyon jó.

2012 volt az első évjárat, amikor lepalackoztátok a boraitokat, azóta már négy szüreten túlvagy. Könnyebb lett a feladat?

Évről-évre más kihívásokkal kell megbirkózni. Az első évben Samuel Tinon segített a szőlő feldolgozásában, a munka borászati részében pedig Ujfalussy Piroska. Számomra minden feladat új, és akár egy fejtés is álmatlan éjszakát tud okozni. Ha tanácsot kérek más borászoktól, szakemberektől, akkor a saját módszerüket osztják meg velem, amely néha szöges ellentétet mutat egy másik borászéval. De hozzátenném, hogy emiatt is ilyen sokszínű a hegyvidék. Én ebből az információcsokorból gyűjtöm ki azt, amire a mi pincészetünknél szükség van. A felelősség jobban motivál, és így nagyobb odafigyeléssel hozom meg a döntéseimet, amely egyfajta nyomást gyakorol rám.
 
Egy vidék, ahol „kötelező” borral foglalkozni
A Budaházy-Fekete Kúria címkéi letisztultak, és eleganciát sugallanak

A Rány dűlőt már említetted, de más területen is van szőlőültetvényetek?

Jelenleg 14,4 hektár nagyságú a birtok, amelyből 4,4 a Rányon található a maradék 10 pedig a Szent Mihály dűlőn. Az előbbi egy 2010-es telepítés, és egyenlő arányban van beültetve furmint, hárslevelű és muskotály szőlővel, valamint 10 százaléka kövérszőlő. A Szent Mihályt 2014-ben vásároltuk meg elég rossz állapotban. Teljesen benőtte a gaz, és néhol még a fák is. Ami meglepő volt, hogy ennek ellenére a tőkék szépek voltak. Ígéretes terület, 5 hektárt már sikerült teljesen kitisztítani, amelynek nagy részén furmint található.

Melyik borotokat ajánlanád annak, aki először téved be a Budaházy-Fekete pincészetbe?

A hárslevelű egyértelműen arra alkalmas, hogy becsalogassuk és megszerettessük a borvidéket. Az az érzésem, hogy sokan a nagy furmintokat helyezik előtérbe. Hozzánk sok külföldi jár, köszönhetően a német kapcsolatoknak, és ők megijednek ezektől az erős savaktól, amik a tokaji borokban vannak. Akik nem szoktak hozzá a csontszáraz, ásványos és vitális savakkal teli tételekhez, azoknak egy gyümölcsösebb, kicsit maradék cukros hárslevelű jobban fog tetszeni. Ezzel mi szeretnénk egy alternatívát mutatni a hozzánk érkező, nem tokaji borokon nevelkedett vendégeknek. Az a meglátásom, hogy elhanyagolják ezt a szőlőfajtát. Pedig, ha ezeket a fokokat megmássza valaki, akkor a létra tetejére ér, és következő karácsonykor már a furmintot fogja keresni.
 
Egy vidék, ahol „kötelező” borral foglalkozni
Metszés a Rány dűlőn 2015. év elején

Milyen elvet követve készíted a borokat?

Szeretném elérni, hogy aki a borunkat választja biztos legyen benne, hogy nem történt megalkuvás a minőség rovására. Komoly technológiát használunk a szüret során, illetve az erjesztés fázisában is. A legmodernebb, hűtött köpenyű présben egész fürtösen dolgozzuk fel a beérkező alapanyagot. De többféle módszert is kipróbálunk a metszésben, a tőketerhelésben, így a borkészítés során is. Elsősorban oxidatívan készültek a borok, de a 2014-es sárgamuskotály tételünk száz százalékban reduktív. Inkább házasítani szeretném a későbbiekben az oxidatív, illetve reduktív borpárokat. Az pedig, hogy mi kerül a palackokba, az évjárat is meghatározza. Hiszen a jó bor a szőlőtőkéken kezdődik, a borászra elsősorban akkor van szükség, ha rossz volt a termés. Fred Christmann nevelőapám mindig a sarkamban van, és ez motivál. A német precizitás a magyar idealizmussal párosul és így születnek ezek a borok. Köszönettel tartozom neki, ezért is kapta a 2013-as hárslevelű a Christmann nevet.