A The Guardian-ban a napokban megjelent egy cikk a University of Washington tanulmányáról, amely az alkoholfogyasztást és annak egészségügyi hatásait vizsgálta. A számos eddig napvilágot látott kutatáshoz képest a mostani egyik különlegessége az, hogy az egyetem dolgozói – állításuk szerint – minden eddiginél nagyobb mintából dolgoztak. 195 országból gyűjtöttek 1990 és 2016 közötti adatokat, mintegy 28 millió ember alkoholfogyasztási szokásaira illetve az egészségi állapotra és a halálozási okokra vonatkozóan.

A publikáció másik érdekessége, hogy gyakorlatilag teljesen szembemegy az eddigi nézettel, miszerint a mértékletes alkoholfogyasztás, ami napi 1-2 pohár bort vagy sört jelent, kifejezetten jót tesz az emberi szervezetnek (hogy mi mindennel hozták összefüggésbe csak az utóbbi időben, arról itt, itt, itt, itt és itt lehet olvasni). Ehhez képest a mostani tanulmány azt állítja,

Bár a kutatók is elismerik, van összefüggés például a vörösbor-fogyasztás és az érrendszeri megbetegedések alacsonyabb száma között, ez önmagában nem értelmezhető, ugyanis az ezzel egyidejűleg fellépő számtalan káros hatást is figyelembe kell venni. Mint írják, csak 2016-ban 2,8 millióan haltak meg a világban az alkohol miatt, a 15-49-es korosztályban a korai halálozások 20 százaléka írható az ital számlájára.

 

Az alkohol az 50 évnél idősebbek számára is komoly rizikót  jelent – olvasható  a dolgozatban –, ott a rák kialakulásában van szerepe: a nőknél a daganatos elváltozások ötödénél, a férfiaknál az esetek negyedénél tehető felelőssé. A kutatás külön számba veszi a fiatalokra leselkedő veszélyeket is. Miközben felsorol olyan triviálisabbnak tűnő következményeket is, mint a közúti balesetek okozása, egy érdekes jelenségre részletesebben is kitér. A brit adatokat elemezve azt találták, hogy az alkoholfogyasztás mértékével együtt jelentősen nő az önveszélyes cselekedetekre való hajlam. Míg az átlagosan napi egy pohárral ivóknál csak 0,5% azok aránya, akik bódult állapotban alatt valaha kárt tettek magukban, napi 5 pohárnál már 37% ez az arány.

A tanulmány a száraz tények közlésén túl felhívja a figyelmet a mindenkori döntéshozók felelősségére. Nagy-Britanniában például a hivatalos ajánlás szerint a napi egy korsó sör vagy 1,5 deci bor gyakorlatilag nem jelent egészségügyi kockázatot. A kutatók most arra bátorítják az országok vezetőit, hogy az új eredmények fényében gondolják át az alkoholfogyasztással kapcsolatos politikájukat.