A hegyközségi törvény korábbi módosítása a nagyobb pincészeteket hozta előnyösebb helyzetbe. Néhány ilyen borászat, a nekik gyakorlatilag kiszolgáltatott kisebb beszállítók „segítségével” ráerőltethetik az akaratukat a hegyközségekre. Nem kis üzletről van szó: évente mintegy 100 milliárd forint forog a borüzletben. A függő helyzetbe került hegybírók félévtől akár fizetés nélkül is maradhatnak – írja a Szabadföld.

Azzal a javaslattal szemben, hogy egy pincészet a hegyközségi szavazatok legföljebb 5 százalékával vehessen részt a döntésekben, a kormánytöbbség által megszavazott végleges változatba 10 százalékos felső határ került – fogalmaz a lap.

Az egy éve hatályban levő szabályok – mint a gyakorlatban kiderült – a leplezetlenül a nagyobb borászatoknak kedveznek, hiszen ha összeállnak, esetleg még a tőlük függő kisebb szőlős gazdák „önként” velük szavaznak, az eredmény könnyen kiszámítható lesz. Ez az eljárás még az alapvető jogok biztosánál is kiverte a biztosítékot és ajánlással fordult a szakminiszterhez a változtatás érdekében. Az ombudsman kifogásolta azt is, hogy a felvásárlókat kizárták a hegyközségi tagságból. Az ágazat több tízezer szereplője került emiatt kiszolgáltatott helyzetbe.