5 fehérbor, vörösbor kedvelőknek

Borászportál
2015. június 21., 21:10


Június közepén már jócskán benne vagyunk a nyárban, ilyenkor a testes, nehéz vörösborok háttérbe szorulnak és csak a hidegebb napokon kerülnek elő a pincéből. Azonban akadnak, akik még a kánikulában is inkább egy cabernet franc-ra vágynak, mert nem nagy rajongójuk a fehérboroknak. De nem csak friss, könnyű, ropogós fehérek léteznek!
5 fehérbor, vörösbor kedvelőknek
Forrás: Stonemountaingrill.com
Június elején vörösborokat ajánlottunk, amelyek a meleg időben is jól fogyaszthatóak. A fehérszőlők között is vannak testesebb, nehezebb, komplexebb bort adó fajták, valamint a borkészítési technológia és a termőterület is nagyban befolyásolja a kész tételt.
 
Milyen fehérborokat érdemes kóstolnod, ha vörösbor kedvelő vagy?
 
1. Ásványos területről származó fehérborokat

Magyarországon ilyenek a tokaji, a somlói, a Ság-hegyi, a Balaton-felvidéki, csopaki borok. Ezeken a borvidékeken zömmel vulkanikus eredetű a talaj, amely ásványokban gazdag és ez a mineralitás később a borokban is tükröződik. A Tokaji borvidéken jelentős szerepe van a furmint, hárslevelű szőlőfajtáknak, a Somlón ezeken kívül a juhfarknak és az olaszrizlingnek. Ez az utóbbi fehérszőlő a Balaton-felvidéken is nagy teret hódított a szürkebarát és rajnai rizling mellett.
 
5 fehérbor, vörösbor kedvelőknek
A Somlótól nem messze található a kevésbé ismert Ság-hegy (Fotó: Wikimedia.org)

2. Battonage, sur lie technológiával készült borokat

A sur lie a bor finomseprőn tartását, míg a battonage ennek rendszeres felkeverését jelenti a szakzsargonban. Ezzel, a borkészítés során alkalmazható módszerrel a bor összetettebb, sűrűbb karakterűvé válik. Magyarországon jellemzően a chardonnay szőlőfajtánál használják ezt az eljárást, de szürkebarátnál, sauvignon blanc-nál és viognier-nél is gyakori.

3. Hordós érlelésű fehérborokat

A reduktív eljárással (oxigén kizárása) elsősorban friss, könnyű fehérborokat készítenek a termelők. Azonban a hordós erjesztés és érlelés már egy oxidatív eljárásnak minősül, amelynek köszönhetően a kész bor kiegészül a hordó aromáival és még komplexebb lesz. A tétel illatában és ízében is megjelenik a vaj, a karamell, a füst és a dohány jegyek.

4. Narancsborokat (orange wines)

A narancsbornak semmi köze a nevében szereplő gyümölcshöz. A leszüretelt fehérszőlőt, akár több hónapon át héjon áztatják nyílt kádon vagy fatartályban, így hosszan érintkezik az oxigénnel és barnás, narancsos színárnyalatúvá válik a bor. A narancsborok ízében tanninokat érzünk, amelyek a héjból oldódtak ki az alkoholnak és az érintkezési időnek hatására. Vakon kóstolva egyes tételekről nehezen lehet megmondani, hogy vörös vagy fehérbort kóstolunk.
 
5 fehérbor, vörösbor kedvelőknek
Megfigyelhető a narancsborok mélyebb színárnyalata (Fotó: Cntraveler.com)

5. Amfórában készült borokat

Ősi borkészítési eszköz az amfóra. Az agyagedényt a földbe ássák, és abban erjesztik a mustot, majd a törkölykalapot naponta többször is belemerítik. Ez a művelet csak kézzel végezhető, így rendkívül időigényes, fizikai munka. Jellemzően hét hónapon át érlelődik az edényben a bor, majd átfejtik hordókba, vagy lepalackozzák. Fehér és vörösbor készítésére is használják, elsősorban Grúziában terjedt el, de az utóbbi évtizedben Európában is teret hódított.
 
Winelovers borok az olvasás mellé