Mi köze a majomagynak az egyik legjobb magyar borhoz?

Geri Ádám
2019. március 06., 12:01


A tokaji borvidéken található Öreg Király hazánk egyik legismertebb dűlője. A területet övező mítosz kialakulásában kis túlzással a legkevesebb szerepe annak volt, hogy a valaha megjelent összes klasszifikációban a legjobb besorolást kapta. Annál többet köszönhet a szocializmusnak, egy közgazdász nyakasságának és az onnan ma készített boroknak.
Mi köze a majomagynak az egyik legjobb magyar borhoz?
„A földműves nagyapáméktől hozott tudás szerint kétféle föld létezik: jó és nem jó. Hogy ez a föld jó, az nem volt kérdés. Hatalmas történelmi múlt, komoly presztizs, akkor tehát meg lehet csinálni” – emlékszik vissza Barta Károly, a mádi Barta Pince tulajdonosa, miért vágott bele 2003-ban az akácból ki sem látszó, egykor viszont szőlővel benőtt mádi Öreg Király „visszahódításába” dacára annak, hogy többen óva intették ettől.
Az idő, ma már tudjuk, az eredetileg közgazdász végzettségű pincetulajdonost igazolta, azonban hosszú – majd’ 800 éves – út vezetett idáig.
 
Gyere el március 23-án a Tokaji Március mesterkurzusára, kóstold meg 4 évjárat furmintjait és hárslevelűit az Öreg Királyról és ismerd meg első kézből, Barta Károlytól és Ujvári Vivien borásztól a dűlő legendáját.
 
„A legújabb történeti kutatások szerint legkorábbi említése 1280-ban történt” az Öreg Királynak, ráadásul szőlőadományozásról esik benne szó – derül ki Nagy Kornél Mád és az Öreg Király rövid története című munkájából. A 13. századtól tehát egészen az 1960-as évekig megszakítás nélkül volt ezen a területen szőlő. Ez idő alatt rengeteg kézen ment keresztül (a kezdetekről itt olvashatsz kicsit bővebben), a neve is sokat változott (lásd keretes irásunkat lejjebb). Egy dolog azonban állandó volt – mint arra a Tokaji Bormívelők megbízásából vizsgálódó Somogyi Gergő rávilágít –, az összes klasszifikációban első osztályú besorolást kapott a terület. Csak a rend kedvéért: az 1720-as években Bél Mátyás, 1781-ben Szirmay, 1822-ben Kaszner végül 2009-ben Alkonyi László értékelte a legmagasabbra.
 

Az Öreg Király életében a törést a szocializmus hozta, mivel a mennyiséget és a gépesítést előtérbe helyező szemléletnek finoman szólva nem tudott megfelelni.
„Helyenként 63 fokos a teraszok meredeksége, 50 évesnél idősebbek nem is mehetnek fel, és hagyomány az is, hogy férj és feleség együtt dolgozik a szüretben.
A feleség szedi a szőlőt, amit a férj visz ki a sorok végére, hogy az asszonyoknak ne kelljen ide-oda járkálniuk” – szemlélteti a hegy tetején uralkodó körülményeket Ujvári Vivien, a Barta Pince borásza.

A racionalizálás jegyében a döntéshozók gyakorlatilag eltörölték a színről az Öreg Királyt, sőt, az egész Király-hegyet, mint szőlőskertet. „Arra, hogy a termőhelyeket értelmetlen és káros módon többször egybeolvasztották, a mádi Királyok elnevezés kialakulása a legjobb példa. A borkombinátos szocialista évtizedek nemcsak elfeledtették a kis és nagy, az alsó és felső jelzőket a Király és Kővágó nevek mellől, hanem még össze is vonták e dűlőket, és egyszerűen Királyoknak nevezték őket. Az egyszerűsítés álságosságát mutatja, hogy ezekben az évtizedekben az egész Hegyalja egyik legjobb fekvésében, a Nagy-Királyban (mai nevén az Öreg Királyban – a szerk.) hatalmas kőfejtőt nyitottak” – írja a borvidék újkori krónikása, a klasszifikációk kapcsán már említett Alkonyi László 2004-ben megjelent Tokaj – Dűlőmitológia című könyvében.
Egy pozitív hozadéka mégis volt az egésznek. Az Öreg Királyt éppen akkor vonták ki a művelés alól, amikor Magyarországon meghonosodott a felszívódó vegyszerekkel történő permetezés. Nem csoda, hogy amikor 2003-ban Barta Károly megvette, rögtön a többszáz éves hagyomány folytatásában és az ökológiai szőlőtermesztésben gondolkodott, bár ennek megvalósítása nem volt egyszerű történet.
 
Az Öreg Király nevei (részletek Nagy Kornél Mád és az Öreg Király rövid története című munkájából)

A szőlőművelés nyilvántartott eredete a kései Árpád korra (1270−1301) vezethető vissza. Elnevezése is egyértelműen az Árpád-kori királyok birtoklására utal.

(...)

A Király-hegyet ugyanakkor Nemegy-hegynek is nevezték a régiek a középkorban. (Ez a magyar nyelvben régi formula: óvatos állítás - bizony ez több hegyből van, de jelenthette azt is némi megengedéssel, mintha ma - nem semmit - mondanánk.) Ez a dűlő korabeli presztízsére utal. Az új kutatások tükrében az is elmondható, hogy a Király és a Nemegy elnevezéseket a 16. század utolsó évtizedéig felváltva használták a szőlőhegyre.

(...)

Ugyanis 1588. június 18-án Mád mezőváros testülete előtt a kassai illetőségű nemes Thúri Kalmár János a tállyai Bányász-hegyen fekvő szőlőbirtokát a dúsgazdag és ugyancsak kassai Varga Mihálynak a mádi Király-hegyen fekvő szőlőbirtokával cserélte el. Ezt a szőlőterületet idővel Kalmár-Nagy Király, vagy csak szimplán Nagy Király szőlőhegynek nevezték az írott forrásokban.

(...)

A Nagy Királyt a 17. század közepe tájékán kezdték párhuzamosan Öreg-Királynak nevezni. Ugyanis az 1664. március 7-én a Zemplén vármegyei illetőségű köznemes Szegedy András szőlőbirtoklását erősítették meg szokás szerint az egri káptalan jelenlétében Mád akkori földesurai, − név szerint Báthory Zsófia (1629−1680) özvegy fejedelemasszony, és fia I. Rákóczi Ferenc fejedelem − az „Eöreg Király”-nak nevezett Nagy Király szőlőhegyen. Az (Eöreg Király nevű szőllő aliter /másként/ Nagy Király nevű szőllő). Az „Eöreg/Öreg” jelző elsősorban arra utal, hogy ez volt az idő tájt a források ismeretében a legrégebbi telepítésű rész a Király-hegyen.

(...)

Érdekesség, hogy 1761-ben szerepelt utolsó alkalommal a Nagy-Király elnevezés. Attól kezdve a Felső-Királyt használták a szőlőterületre az Öreg-Király mellett. Erről tanúskodtak a családnak az 1761−1798 között készült mádi birtokösszeírásai is. A 19. század elejére az Felső-Király elnevezés is kikopott a szóhasználatból, és attól kezdve megint a régi, az egykori Nagy-Király nevezet dívott. De a Kalmár-féle Nagy-Király szőlőt kizárólag Öreg-Királynak nevezték.

„Előírás volt egy pályázatnál, hogy meszezni kell a talajt az újraültetés előtt. Mivel nem gondoltam, hogy előtte valaha meszeztek volna, megkérdeztem Szepsy Pistát, aki csak legyintett, hogy hagyjam a fenébe. Így papíron lett meszezve” – meséli Barta Károly. Mások azt nem értették, miért kapával tisztítják meg a területet, mikor gyomirtóval tizedannyi idő és pénz lenne „végigszaladni” rajta.

Általában nem sokan hittek a projekt sikerében még a helyiek körében sem. „Mindenki tudta, hogy micsoda érték az Öreg Király, de senki nem mert belevágni. Az előző érában szocializálódva csak azt látták benne, hogy nagy az élőmunka-igénye, keveset terem, a kivételes minőség nem volt szempont. Volt olyan, aki azt is kétségbe vonta, hogy van ott egyáltalán termőtalaj, anélkül, hogy egyszer is felment volna. Miközben évszázadokig szőlőt termeltek és a teraszok, kisebb szakaszoktól eltekintve, teljesen épen vészelték át az időket” – mondja Barta Károly, akinek azóta már többen bevallották, megbánták, hogy nem ők csinálták meg.
 

De vajon mi az Öreg Király titka, mitől olyan különlegesek az adottságai? „Annyira köves a felső rész, hogy évente több kapát eltörünk benne. Az alap vulkanikus, de természetesen megtalálhatók harmadkori- és idősebb üledékek is, valamint nyiroktalaj. Ha ránézünk messziről a dűlőre, vöröses színű, ez földrajzórailag azt jelenti, hogy a felső réteg vas és magnézium kiválásos agyag. Kőzettanilag főleg riolittufa, szenesedett, kovásodott fatörzsekkel, illetve gyakran gejzirit, népnyelven majomagy" – sorolja Ujvári Vivien. Az egyedül itt megtalálható majomagy a riolittufán kialakuló kis púpokra utal, amik által kinézetben az összhatás tényleg egy agyra emlékeztet. A jelenség tudományos magyarázata pedig az, hogy az évmilliókkal ezelőtt a térségben végbemenő vulkáni tevékenység után a láva olyan gyorsan szilárdult meg, hogy a gázok nem tudtak kitörni, eltávozni, így zárványok formájában a kőzetben maradtak.

A pincészetnek az Öreg Királyba vetett hite és az ott elvégzett munka végérvényesen beérni látszik, a hazai és nemzetközi szakemberek az utóbbi időben elhalmozzák díjakkal a Barta-borokat – természetesen a mindenkori borász munkáját is elismerve. (A kitüntetésekről itt és itt olvashatsz bővebben.)

Magad is meggyőződhetsz a különlegességükről, ha eljössz március 23-án a Tokaji Március mesterkurzusára, ahol Barta Károly és Ujvári Vivien személyesen mutatja be 4 évjárat Öreg Király furmintját és hárslevelűjét.