Ezért jó, ha valaki 5 település 11 dűlőjében dolgozik

Geri Ádám
2019. január 15., 08:14


A bodrogkeresztúri Füleky Pincészet sokkal több, mint egy borászat. A hozzá tartozó felújított barokk kúriában kipróbálhattam, milyen lehetett egykor az előkelőségek élete. Mindenkinek ajánlom. Kerülőutak élménybeszámoló.
Ezért jó, ha valaki 5 település 11 dűlőjében dolgozik
Nem hintóval, „csak” terepjáróval érkezik értem Mádra Szabó Hajnalka, a Füleky pincészet kereskedelmi és marketing vezetője, hogy átvigyen Bodrogkeresztúrra és egy vacsora erejéig évszázadokkal visszarepítsen az időben. Ezt leszámítva egész este tökéletes az illúzió, aminek egyébként bárki részese lehet, de erről majd kicsit később.
 

Már sötét van, mikor megérkezünk a birtokközponthoz, a Füleky Györgyről, az Első Tokaji Bormívelő Egyesület alapítójáról elnevezett 18. századi barokk kúriához. A látvány a téli tájjal és a fényekkel így is lenyűgöz. Gyorsan lepakolunk, welcome drinknek megkóstoljuk a pincészet 2017-es sárgamuskotályát (kóstolójegyzetet lásd a cikk végén), mert aztán indulunk a birtokbejárásra. És közben Hajni mesél. Van mit. A kúria restaurálása 4 év után 2011-ben ért véget. Annyira törekedtek a korhű helyreállításra, hogy a tulajdonos Lovas Péter aukciókon, vásárokon egyesével szedte össze a berendezés darabjait. Le se tagadhatná, hogy „civilben” ingatlanfejlesztő, remek ízléssel van berendezve a szalon és a két lakosztály. A belső kialakítása ezzel együtt természetesen a mai kor igényeinek megfelelő, az említett helyiségeken kívül található itt mindennel felszerelt konyha (ez az est folyamán még fontos szerepet kap), illetve az emeleten négy további modernebb bútorzatú vendégszoba, mindegyik saját fürdőszobával, wc-vel. „Pótágyakkal összesen 14 fő tud nálunk megszállni. A házat csak egyben adjuk ki kisebb céges csapatoknak, üzleti hétvégékre vagy más alkalmakra. Az én ideám például az, hogy ez a kúria tökéletes egy több generációs család – gyerekek, szülők, nagyszülők – közös családi hétvégéjére” – mondja Hajni. Valóban nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy lelki szemeim előtt megjelenjen, ahogy egy nagy család a vasárnapi ebéd után a szalonban éppen a Zsolnay készletből szürcsöli a teáját. Szerencsére akinek nincs kellő számú rokona és több szabad napja, az sem marad ki az élményből: borkóstolókat és pincelátogatást egytől ötven főig bárkinek szerveznek.
 
Ezért jó, ha valaki 5 település 11 dűlőjében dolgozik

Máris indulunk tovább a présházba, ami 2010-ben épült és komoly hírnevet szerzett a pincészetnek. 2011-ben első helyen végzett a világ egyik legrangosabb építészeti újságjának, az ArchDailynek az ipari épületek kategóriájában tartott szavazásán, és ugyanabban az évben elnyerte a Magyar Kőszövetség és a Magyar Építész Kamara díját is.  „Három anyag dominál a présháznál: a kő, a nyers beton és a fa. A kő természetesen helyi, keresztúri és mádi” – magyarázza Hajni. Bár az épület így is nyilvánvalóan ellenpólust képez a Kúriával szemben, visszafogott stílusával remekül illeszkedik a birtok és a tágabb környezet összképébe.
 
Ezért jó, ha valaki 5 település 11 dűlőjében dolgozik
A kúria és a présház nyáron
 
Közben összefutunk Brezovcsik György borásszal is, aki éppen a másnapi „teambuildingre” készíti elő a terepet. Ennek kapcsán szinte egyszerre újságolják, milyen jó a csapat a borászatnál, baráti a viszony, nagyon vigyáznak minden munkatársra és a jó hangulatra. Rendszeresen kirándulnak együtt, az említett csapatépítés keretében pedig közösen disznót vágnak.
 
Ezért jó, ha valaki 5 település 11 dűlőjében dolgozik

De vissza a présházhoz. A feldolgozóban egy nagyobb meg egy kisebb prés várja mindig a beérkező szőlőt. Jelenleg 11 dülőben dolgoznak, 2015 óta intenzíven foglalkoznak a dűlős tételekkel (2017-ben már öt dűlős boruk megjelent: kabar a Vinai, muskotály a Dobai, hárslevelű az Úrágya valamint furmint a Mestervölgy és a Király dűlőből), ezekből viszont néha egészen kis palackszámok készülnek, ezért van szükség a kisebb présre is. Olyannyira, hogy a 2015-ös birtok furmintból például, miután a Külgazdasági és Külügyminisztérium beválasztotta a borválogatásába, az egész tételt lekötötték. „Más előnyük is van a szétszórt területeknek. A birtokborunk például fantasztikus komplexitást mutat, köszönhetően a mádi ásványos talajnak, a tarcali agyagos, löszös földnek és a szegi szőlők gyümölcsösségének. Nagyon szeretik a vásárlóink” – meséli büszkén Hajni. A 2014-es birtok furmintból szerencsére van még, így ennek nagyszerűségéről hamarosan magam is meggyőződhetek.
 
Ezért jó, ha valaki 5 település 11 dűlőjében dolgozik

Előtte azért még gyorsan megnézzük az érlelőt (benne a közepes pörkölésű 320 és 500 literes hordókat, amik nem telepszenek rá a borokra), az új pincét (ahova Hajni szerint jó lenne legalább egy évre letenni a palackokat további érlelésre, de egyelőre a gyors fogyás miatt ez csak álom) és a kúriához tartozó régi pincét (itt múzeumot terveznek berendezni). Közben Hajni további részleteket árul el a nagy „dűlő projektjükről”. „A Mestervölggyel kezdtük 2015-ben a dűlőszelektált tételek forgalomba hozatalát és nem várt nagy sikert arattunk. Az éttermek értékelték, hogy egyedi borok kerültek a kínálatukba. De a világban általában látható a növekvő érdeklődés a vulkanikus borok iránt, ami nem csoda, hiszen minden dűlőnek saját geológiai és talajtani adottságai vannak. Így a fogyasztó is, ha ránéz egy palackra, vagy a dűlőről lát egy képet, és van hozzá köthető élménye, be tudja azonosítani az adott területet. A borértő közönség ma már nem elégszik meg az általános tudnivalókkal, igényli ezeket a plusz, mélyebb információkat. Az adottságaink megvannak, akkor miért ne foglalkoznánk ezzel?” 2019-től ezért fokozatosan fel akarják tárni geológusok és a Keszthelyi Georgikon egyetem segítségével a dűlőiket, onnan kőzet- és talajmintákat gyűjtenek bemutatásra. Ha pedig egyszer csúcsra jár majd a Füleky Vulcanic Wines sztori, akkor geotúrákat fognak szervezni a dűlőikbe.

Közben visszatérünk a szalonba, egészen pontosan az abból nyíló konyhába, ahol kezdetét veszi a munka. Hajni a legnagyobb természetességgel von be engem is a vacsora elkészítésébe – a nagyját ő már előkészítette előző nap, de jut még feladat: vágok, reszelek, tésztát főzök. Az első fogás gombás és paradicsomos bruschetta, amihez remekül passzol a már kóstolt muskotály, illetve a 2014-es birtokfurmint.
 
Az illatok kijuthattak a konyhából, mert befut Gyuri is egy-egy palack 2017-es és 2018-as Úrágya furminttal a kezében (utóbbi tartályminta). Sok időnk nincs elemezni őket, sorra érkeznek ugyanis a következő fogások. Elsőnek egy pestós tészta, majd a fő főétel, a tandori csirke, hozzá pedig egy igazi borkülönlegesség, száraz fajtatiszta kabar 2017-ből. Ami egyébként Fülekyéknél már-már kötelező elem, tekintve, hogy a fajtát Gyuri édesapjáék nemesítették a 60-as években a Tarcali Kutatóintézetben, 2005-ben pedig Gyuri adta neki a Kabar nevet (előtte Tarcal 10-ként volt bejegyezve).
 
Ezért jó, ha valaki 5 település 11 dűlőjében dolgozik
 
Rögtön elő is kerül a családi fotóalbum, a fekete-fehér fotókon azonban nem emberek láthatók, hanem Brezovcsik László képei és lábjegyezetei az egyes szőlőkísérletek eredményeiről. „A nemesítés célja egy jól aszúsodó, a többinél korábban termő fajta létrehozása volt, ami termésbiztonságot adott a borvidék termelőinek. A jó száraz bor alapanyag nem is volt szempont, mégis szép tételek tudnak készülni belőle” – magyarázza Gyuri, miközben én lapozgatom a könyvet és kóstolom a bort. Meg tudom erősíteni az előbb hallottak igazságát: szép bor, fűszeressége remekül passzol a tandori csirkéhez.
 
Ezért jó, ha valaki 5 település 11 dűlőjében dolgozik

Kezdek eltelni a finomabbnál finomabb ételekkel és italokkal, pedig még nincs vége a kellemes megpróbáltatásoknak. A desszert tökmagliszttel készült linzer és ischler (Hajni édesanyjának találmánya), hozzá pedig két édes bor. Az első a Fülöp nevű kései szüretelésű cuvée. „Szerettünk volna egy árban kicsit alacsonyabbra pozicionált, fiatalosabb brandet létrehozni. Ekkor jött az ötlet, hogy Bodrogkeresztúr legismertebb lakójáról, a falu védjegyévé vált Fülöpről nevezzük el” – meséli Hajni. A klasszikus Füleky sorozat mellé 2017-ben bevezetett márkához történet is tartozik, ami a palackok hátulján magyarul és angolul olvasható: „Fülöp gólya Spanyolországban, az Ebro folyó völgyében született 2003-ban. Nem tudni, valaha elhagyta-e Európát, de az biztos, hogy 2006 óta Bodrogkeresztúron és környékén él. Felnevelt 34 fiókát, párja mindig elvonult, de ő maradt. Télen kéményeken melegszik, a Bodrog vizéből iszik, pockokra vadászik és övé a környék összes gólyafészke. Ezt a késői szüretelésű Tokajit különc gólyánk tiszteletére palackoztuk, aki 2018-ban ünnepli 15. születésnapját.”
 
Ezért jó, ha valaki 5 település 11 dűlőjében dolgozik

Fülöp a címkék nyomtatása után nem sokkal sajnos elpusztult, nekirepült egy villanyvezetéknek. Az eladott palackok utáni bevételből egyébként a Füleky Pincészet, más bodrogkeresztúri kezdeményezések mellett, a vezetékek szigetelését is támogatja – éppen az ilyen baleseteket megelőzendő. De a Fülöp-kultusz jegyében most éppen fotókiállítás tekinthető meg a Kúria földszinti fogadótermében.
„Tokaj valóban egy kultúrtáj, nem véletlenül a világörökség része. A táj és az ember közösen alakítja, ebből jön ki ez a csoda. Fülöp fantasztikus példája ennek.”
A sorozatból egy édes és egy száraz cuvée készült eddig, elsősorban külföldön van nagy sikerük, előbbi Németországban még Michelin-csillagos étterembe is bekerült. A következő kóstolt tétel, a Füleky sorozat 2016-os kései szüretelésű Pallasa pedig Hollandiában található meg több Michelin-csillagos étterem borlapján. Ezt sajnos én már nem tudom annyira kiélvezni, gyorsabban kell felhörpintenem, mert közben megérkezett a taxi, ami visszavisz Mádra. A csúcsborra, az aszúra már nem is marad időnk – eggyel több ok, hogy valamikor visszatérjek és még egyszer átéljem ezt a felejthetetlen élményt.
 
Ezek a kóstolt tételek tetszettek a legjobban
Tokaji Muskotály 2017: a Füleky sorozat egyetlen reduktív tétele. Illatában és ízében nyoma sincs a fajtára általában jellemző parfümösségnek és szőlőlé aromáknak, helyette bazsalikomos, fűszeres, érett jegyek dominálnak.
Tokaji Furmint 2014: birtokfurmint, a 2014-es nehéz év jól tetten érhető benne az élénk savak okán, amik amúgy remekül konzerválták a citrusos, almás, körtés ízeket. Még mindig friss, élettel teli bor.
Tokaji Kabar 2017 Vinnai dűlő: illatban elsőre keleti fűszerek, egzotikus gyümölcsök, némi szellőztetés után citrus, szegfűszeg, vanília. Utóbbiak a kortyban is szépen tetten érhetők, ehhez jön még egy kis sós karamell is. A magasabb, 14-es alkoholt az 5 gramm maradékcukor szépen ellensúlyozza, az élénk savakkal együtt nagyon tartalmas és kerek az összhatás.
Fülöp kései szüret: 70 gramm maradékcukorral és elegáns savakkal felvértezett könnyedebb, nagyon szerethető bor, amiben azért megjelennek a dűlők a köves illetve a löszös talajokra jellemző aromák, ízek képében.
Pallas 2016: kései szüretelésű tétel, amibe a túlérett mellett aszúsodott szemeket is szüreteltek, illatában és ízében meg is jelenik halványan a botritiszes jelleg. A 88 gramm maradékcukrot szinte légiesen könnyeddé teszi a 7,7 gramm/liter sav, a végeredmény egy nagyon jó ivású, ugyanakkor elegáns bor.