Ez volt az Egri Szőlészeti és Borászati Konferencia 2. napja

Nagy Alexandra
2019. február 15., 09:21


Február 14-15-én 20. alkalommal rendezték meg a Szőlészeti és Borászati Konferenciát Egerben. Az Eszterházy Károly Egyetem eseményén a hazai szakma színe-java mellett Master of Wine is elmondta a gondolatait a magyar borokról. A Borászportál munkatársa a helyszínen követte a 2. nap eseményeit is.
Ez volt az Egri Szőlészeti és Borászati Konferencia 2. napja
Február 14-től két napon át zajlott a XX. Szőlészeti és Borászati Konferencia az egri Eszterházy Károly Egyetem dísztermében. A konferenciasorozatot anno azért hozták létre, hogy a szőlész-borász közösséget érdeklő és érintő szakmai és közéleti kérdéseket vitassák meg. A kétnapos esemény teljes programja itt található meg, a cikkünkben alább pedig percről percre olvasható, mi hangzott el a második napon.
 
 
 
14:45: Váczy Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem Kutatási és Fejlesztési Központjának igazgatója mondta el a záróbeszédet, minden érdeklődőnek és előadónak megköszönte a részvételt. Ezzel véget ért a Borászportál kétnapos, élő helyszíni tudosítása is, köszönjük a figyelmet!
 
14:00: A konferencia utolsó blokkja a Bor és lélek, annak egyetlen programpontja a "Borgasztronómia - Így főzünk Mi" címet viselte. 
 
A kerekasztalbeszélgetésen Ruprecht László (a Stílusos Vidéki Éttermiség elnöke), Rózsa Péter (Virágoskút Kft. ügyvezető), Sándor Tamás (a Bükki Sajtmanufaktúra tulajdonosa) és Macsinka János  (a Macok Bisztró séfje és tulajdonosa) vett részt és az eddigiekhez hasonlóan Szabó Edit borszakíró moderálta.  
 
A gyors bemutatkozó kör után mindenki beszámolt arról, hogyan került anno kapcsolatba a gasztronómiával. Rózsa Péter biogazda kezdetben állttartással foglalkozott, de ma már csárdája is van. Sándor tamás a manufaktúrája megalapítása előtt sokat dolgozott külföldön, a sajt iránti rajongása "természetesen" Svájcból jött, de elvégzett rengeteg a témába vágó kurzust és továbbképzést is. Macsinka János az étterme történetén keresztül elsősorban a minőségi alapanyagok fontosságáról beszélt, ami a kerekasztal második vezérfonala lett végül. Ruprecht László ennek kapcsán elmondta, ő a helyi alapanyagokban látja a jövőt. A beszélgetés végén röviden érintették a bor-étel párosításokat is.
 
 
 
13:30: Horkay Andrást Szakál Zoltán (A Csányi Pincészet borászati és termelési vezetője) váltotta, a borvidék azonban maradt, ő Villány új üdvöskéjét, a Villányi RedY közösségi márkát mutatta be.

2018 elején a villányi borászok és a Villányi Marketing Műhely tagjai közös ötletelésbe kezdtek, amelynek végén megszületett a RedY, a portugieser alapú házasítás - mesélt a kezdetektől Szakál Zoltán. Egy friss, gyümölcsös, a modern fogyasztói igényeknek megfelelő házasítás jött létre. amelynek 51-66%-a kell portugieser legyen, ez egészül ki az előírásoknak megfelelően a többi megengedett fajtával (blauburger, kadarka, kékfrankos, zweigelt - arány 20-49%), és a borász által egyénileg beleválogatott egyéb szőlőfajtákkal (0-14%).
 
Ez volt az Egri Szőlészeti és Borászati Konferencia 2. napja

Az elnevezésben a „Y” az Y-generációra utal, bár - mint azt Szakál Zoltán kiemelte - nem a korosztályon van a hangsúly, hanem a könnyed friss stíluson. Hozzátette, „a RedY a külpiacokon is nagyszerűen kommunikálható név, ami előnyt jelent.” Az erős marketing és kommunikáció jegyében egységes a palackok és a címke megjelenése és a csavarzár (utóbbinál tervben van a saját logóval ellátott piros változat).
 
A RedY 10 termelővel indított, ma 13-an készítik. Van olyan tétel, ami szó szerint koprodukcióban készül: van olyan pincészet, akinél valamelyik szőlőfajta hiányzott és más pincészet segítségével oldotta meg, hogy mégis készíthessen RedY-t. (Ilyen volt például a Heumann-Jackfall együttműködés.)

A Csányi pincészet borászati és termelője zárásként a 2019-es terveket ismertette. További termelők csatlakoznak a kezdeményezéshez és idén szeretnének a márkával betörni a gasztronómiába is. Közel 30 hazai és nemzetközi közösségi megjelenés van tervben, illetve egy partysorozat is.
 
 
 
13:00: Kezdetét vette a második nap utolsó előtti blokkja. A közösségi márkák témakörében Horkay András adott elő elsőként. A Villányi Franc-ról beszélt, a borvidék prémium brandjéről.

„Az elmúlt 30 év a magyar borvilágban az útkereséssel telt”
– kezdte mondandóját.
 
Szerinte mindneki arra törekszik, hogy megtalálja azt a házasítást, ami az adott borvidék sajátosságait ki tudja emelni és azok járnak jól, akik az egység mellett tették le voksukat. Az identitás és vízió egyezése valamint az imázs szintén fontos. "Meg kell tudnunk mutatni, hogy miért vagyunk különbek."
 
Úgy véli, Villány egy nagyon jó példa a borvidékek között. A már sokszor és sok fórumon elhangzott Michael Broadbent idézet ezúttal is előkerül: „A Cabernet Franc megtalálta Villányban a természetes otthonát”. Maga a cabernet franc egy világfajta, amit többé-kevésbé minden fogyasztó ismer, megbízható, jól termő és jól alkalmazkodó fajta. Franciaország az első számú területe, Olaszország, az Egyesült Államot és Chile után ötöddiként nálunk termelik a legnagyobb mmennyiségben. Itthon az összes ültetvény egynegyede Villányban található (a borvidéken a harmadik legjelentősebb fajta), ami egy szubmediterrán jellegű vidék, magasabb az átlaghőmérséklettel, a kitettség is más és a talaj is. Villányban kevésbé dominál a vulkanikus kőzet, löszös, agyagos talaj a jellemző. A belőle készített bort, mélyebb, vastagabb tannin és fűszeres karakter jellemzi, jól reagál a hordóra.
 
A borvidék és a fajta bemutatása után Horkay András a kommunikáció a marketing fontosságára tért rá.
"Villány kitűnő pozícióban van, ezt erősíteni kell. Van egy szőlőfajtája, ami ezen a borvidéken más arcát tudja mutatni, mint a világban."
 
Ez volt az Egri Szőlészeti és Borászati Konferencia 2. napja

Ezzel kapcsolatban szót ejtett az eredetvédelmi rendszer alapvető fontosságáról, ami Villányban már megvalósult: a fajta mögött egy nagyon szigorú szabályrendszer van. 2015-ben alakult a Villányi Franc bizottság, amely a borok elbírálásáért felelős. A tavalyi évig kettő kategória létezett, Classicus és Premium, tavaly ez kiegészült Super Prémium kategóriával. A Classicus esetében nincs előírva hordós érlelési idő, a Prémium kategóriában minimum 1 év, a Super Prémiumnál minimum 2 év.

A kitartó erőfeszítéeseknek köszönhetően kialakult egy kép arról, hogy a Villányi Franc miért más. Az elsődleges piaca a brandnek Magyarország, a borok 10-15%-a kerül külföldi értékesítésre, ennek a mennyiségnek a növelése a cél (tegnap, a konferencia első napján Caroline Gilby is kifejtette a véleményét a Villányi Franc külföldi helyzetével kapcsolatban). Ennek eléréséhez a legfontosabb platform a ProWine, tavaly 12 Villányi Franc bort mutattak be Düsseldorfban. Ebben az évben még tovább lépnek: Villánynak elsőként lesz saját és nem közösségi standja a ProWine-on, ahol külön lesz egy Villányi Franc szekció.
 
„Ott kell lenni és hangosan kell kommunikálni” - összegezte a gondolatmenetét Horkay András. A hangos kommunikáció mellet az egyértelmű üzenet is nagyon fontos, hogy meghallják és megértsék az embert.
 
Végezetül elmondta, úgy gondolja a villányi boroknák sok más borvidék borának is létjogosultsága van a prémium gasztronómiában, ebben a szegmensben pedig nincsen szükség nagy mennyiségekre. Mintegy útravalóul jó tanáccsal zárta az előadását: "mindig építkezni kell, meg kell határozni a célközönséget, ott kell leni a nemzetközi rendezvényeken, be kell mutatni a borokat". 
 

Horkay András
A Central European Wine Institute alapítója és vezetője, elismert borszakértő, a villányi borvidék vezető szaktanácsadója.


 
 
 
11:30: A pódiumon Herczeg Ágnes, előadásának címe: A diszkont láncok működése és szerepük a borkereskedelemben.
 
Előadása elején általánosságban beszélt az áruházláncokról. Szó esett a belső működésükről és arról, hogy miért fontosak a nemzetközi áruházláncok a borok szempontjából. A főbb jellemzők:
  • az áruházláncokban nagyon magas a saját márkás termékek aránya, ezzel egyrészt védik a beszállítókat, másrészt úgy gondolják, hogy ezzel állandó megbízhatóan tudnak jó ár-érték arányú, megfelelő minőségű termékeket kínálni
  • a diszkont áruházakban van egy általános kínálat és vannak tematikus időszakok, például ünnepi kínálatok
  • készlet mindig gyorsan pörög
  • diszkontláncokban vásárló borfogyasztók általában gyorsan elfogyasztják a borokat, akár már aznap este, amikor megvásárolják
  • sok a női vásárló.
 
Ez volt az Egri Szőlészeti és Borászati Konferencia 2. napja

A borokra áttérve Herczeg Ágnes elmondta, ott is van állandó és időszakos, akciós kínálat, a szortiment pedig az illatos fehérektől a testes vöröseken át elég széles skálán mozog. Beszerzési tanácsadóként a borokat mindig kóstolja, teszteli a munkatásakkal. A borbeszerzők feladatkörébe tartozik a trendek vizsgálata, és azt is ők határozzák meg, mikor, hova kerüljön be a bor. Tavaly óta ő felügyeli a sajátmárkás boroknál a házasításokat is. 
 
"Szeretjük elsőként kiválasztani a borokat és azért mi választjuk a házasításokat, mert tudjuk, mit keres a vevő. Ez nagyon fontos. Jó borra van szükség, jó áron"
- mondta.

Szó esett a Lidl Borexpóról, ami 2012-ben indult, mert a Lidl vezetése szeretett volna még több lehetőséget biztosítani a magyar pincészeteknek. Azóta minden évben egy alkalommal összegyűjtik azokat a hazai termelőket, akik szeretnének beszállítani külföldi Lild-be, a meghívott külföldi beszerzők és szakértők pedig kiválasztják azokat a borokat, amik az országukban meglátásuk szerint sikeresek tudnak lenni.
 

Herczeg Ágnes
WSET nemzetközi borakadémikus, a Lidl Magyarország borbeszerzési tanácsadója, óraadó a Budapesti Metropolitan Egyetem borturisztikai szaktanácsadó szakán.

 
 
10:45: A következő előadásban Fejes Botond, a Bortársaság értékesítési vezetője és Rozsnyói Krisztián, a Bortársaság HoReCa divíziójának vezetője mutatták be a Bortársaság tevékenységét.
 
A társaság 25 éve van a piacon, azóta követi a változó fogyasztó trendeket. 120 magyar borászattal dolgoznak, akiktől 1430 különböző bort és pezsgőt forgalmaznak, több mint 5 millió palackot adnak el évente. Ez az éves értékesítés három értékesítési csatornán kerül eladásra, az érték arányosan oszlik el a divíziók (HoReCa, az áruházláncok és a kiskereskedelem) között.
 
A két előadó beszélt arról, hogy napjainkban a fogyasztók általában nem hajlandók sokat költeni vásárláskor és ez a borokra is érvényes. Döntésüknél fontos a szép design, a szakszerű kiválasztásra viszont nem fektetnek nagy hangsúlyt. A bokroknál általában három szempontot vesznek figyelembe: az első és legfontosabb a márka imázs (ennek része az ár-érték arány is), a második a fajta és a harmadik a borvidék.
 
A klasszikus márkák nem mennek ki a divatból az áruházláncokban, jó példa erre a Gere, a Bock, vagy a Nyakas borászat. "A túl gyakori vagy nagy akciózás azonban árthat a brandnek, hiszen egy étteremben nem fogják a továbbiakban megrendelni azt a bort, amiből a boltban egy egész palackkal megkapnak 1500 forintért" - mondta Botond. A fajta és a márka sok esetben elválaszthatatlan, a Nyakas neve például összefort az Irsai olivér szőlőfajtával.
 
Ezután Rozsnyói Krisztián elmondta, hogy a Botond által elmondott szempontok a gasztronómiában kicsit máshogy érvényesülnek. A kiskereskedelem ugyanis sokkal fogékonyabb az újdonságokra, a gasztronómia a következő, az áruházak pedig inkább követő magatartást mutatnak.
"Amikor egy kis borászat elindul, akkor előszőr bekerül a Bortársaság boltjaiba, onnan a gasztronómiába és végül sokkal később, mikor már berobban a köztudatba, akkor nő meg az áruházi kereslet iránta."
 
Szó esett a fiatalokról is. A szakemberek véleménye szerint a "koktélokon nevelkedő generáció" az illatos fajtákon keresztül (Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, muskotály) kezdi megismerni a borokat, ez is állhat az illatos fajták térhódításának hátterében. Ez igaz a HoReCa divízióra is.
 
A világfajtákat illetően a chardonnay népszerűsége és sikere megkérdőjelezhetetlen, a pinot noir és a syrah fajta esetében azonban még edukálni kell a fogyasztókat. Krisztián hozzátette, a gasztronómiában a rajnai rizling iránt is egyre komolyabb az igény.
 
Ezután rövid áttekintést nyújtották a kínálatukban található magyar fajtákról. Furmintból például jelenleg 96 féle található a Bortársaságnál, ebből 79 tokaji. Nagy hangsúlyt fektetnek a furmint kommunikációjára. 2017-ben, a furmint évében 112 ezer palackot adtak el belőle, 2018-ban ez lecsökkent 85 ezer palackra.

Érdekes jelenség, hogy miközben az áruházláncokban a rozé a legjobban fogyó termékek közé tartozik, a gasztróban folyamatosan háttérbe szorul, 4-5 éve még 5 rozé volt egy átlagos borlapon, ma jó, ha egy van. Gasztronómiaterületen egyébként 2000 aktív partnerrel dolgozik a Bortársaság, a forgalom 30%-át ebből kb. 50 nagy étterem generálja.  Az 50 nagy partner közé már neves vidéki éttermek is bekerültek, ez a sommelierek szaktudásának köszönhető. A partnerek elvárása egyre nagyobb, szeretnének különleges borokat, saját címkét, régebbi, nehezebben elérhető évjáratokat. Rugalmasabb logisztikát is várnak el.
 
 
10:00: A kerekasztal beszélgetés után Hamarics Imre, Rekontir TM Kft. cégvezetője az EU-s beruházásokról beszélt.
 
Cége az elmúlt 20 évben, amióta uniós pályázatokkal foglalkoznak, csak az élelmiszeripar és borászat területen 200 sikeres, szabályosan megvalósult projektet menedzseltek. A pályázatírás csak egy kis szelete a tevékenységüknek, komplex projektmenedzsmentet végeznek. Vállalnak generál tervezést, profiljuk része a pályázat- és beruházásmenedzsment, a műszaki tanácsadás, a hiteltanácsadás.
 
Előadásában kiemelte a megbízhatóság fontosságát. Úgy gondolja, egy tanácsadó cég esetében elengedhetetlen az ügyfél részéről a bizalom. Ezen a területen az együttműködési folyamatok több évig is eltarthatnak, sokkal speciálisabb a kapcsolat. Ők pontosan azért sikeresek, mert  hosszútávú jó kapcsolat kiépítésére törekednek. Van ügyfelük, akivel 15 éve működnek együtt.
 
Ez volt az Egri Szőlészeti és Borászati Konferencia 2. napja

Beszámolt a Kreinbcher Birtokkal való közös sikeres együttműködésükről, és a Bock Pincészettel megvalósult pályázatról. Ennek köszönhető a borbirtokon megtalálható étterem, illetve egy szőlőmagra irányuló kutatás-fejlesztési projekt.

Előadása második részében általában beszélt az élelmiszeripar jelenlegi pályázati lehetőségeiről. Elmondta, két kategóriában van lehetőség pályázni:
  • a mezőgazdasági tevékenységet végzőknek, (de kizárólag a nem feldolgozott mezőgazdasági termékekere vonatkozóan), ezt azok vehetik igénybe, akiknek megfelelő terület áll rendelkezésére az építkezésre.
  • borászatoknak, akár csoportos pályázat keretében is; a pályázatban már lement két kör a harmadik körben március elejéig lehet benyújtani a pályázatokat.
 
 
 
9:35: Kerekasztal beszélgetés, a téma: HR a szőlőben. Résztvevők: ifj. Szepsy István, Dr. Lőrincz György, Soltész Gergő, Tokár Péter. A beszélgetést vezeti: Szabó Edit Borszakíró.
 
Tokár Péter lejjebb olvasható előadása vezette fel a kerekasztal beszélgetés témáját. Dr. Lőrincz György például elmondta, hogy 20 állandó fővel működnek, a tokaji Szepsy pincészetnek 34 állandó alkalmazottja van. Soltész Gergő az Ostoros Pincétől zárta a sort, ők 100 állandó fővel dolgoznak a legnagyobbként a három borászat közül. Idénymunkára mindhárom borászatnál szükség van.

Tokár Péter elmondta, hogy a résztvevő borászati vezetők esetében biztos abban, hogy remek vezetőkről beszélhetünk. Szó volt továbbá a mezőgazdasági szakképzésről és annak hiányosságairól, a Z generáció "munkamoráljáról" és a szolgáltatók bevonásáról. Felmerült a kérdés, hogy a borászatok vezetőinek mi a véleménye a toborzási megoldásokról és saját magukról, mint vezetőkről.

Soltész Gergő elmondta, nem lehet általánosítani, az új generációban is rengeteg jó munkaerőnek bizonyuló, fejlődni vágyó emberrel találkozik. A magasabb bérezéssel kapcsolatban általános nézet volt, hogy ha a jelenlegi ütemben szükséges emelni a fizetéseket, akkor a teljesítménynek és az értékesítésnek is rohamosan növekednie kell ahhoz, hogy a cégek életben tudjanak maradni. 
 
Ez volt az Egri Szőlészeti és Borászati Konferencia 2. napja
 

Szabó Edit borszakíró
Borszakíró, gasztronómiai újságíró, a korábbi Népszabadság top 100 boros kiadvány szerkesztője. Legutóbbi könyve, a Gyengébb? Nem! női borászokkal készített riportkötet 2017-ben jelent meg.
 
Ifj. Szepsy István
Gál Tibor emlékdíjas (2016) borász, volt már az Év Bortermelője díj jelöltje is. Édesapjával, idősebb Szepsy Istvánnal vezetik a tokaji Szepsy pincészetet.
 
Tokár Péter
2002-ben megalapította a főként műszaki területre fókuszáló toborzócégét, a TESK-et. Mára egy több vállalkozásból álló cégcsoport lett, amely 15 év után is célirányosan a munkaerő megszerzésére fókuszál, már nem csak műszaki területen, hanem fizikai szakmunkások, IT és egyéb, szakmai tapasztalatot igénylő, nehezen betölthető pozíciókra is.

Soltész Gergő
Az Egri Borvidék legnagyobb és egyik legismertebb borászata az Ostorosbor Pincészet elnök-vezérigazgatója. Az Egri Borműhely elnöke, mely szerveződést tíz egri borász közös gondolkodása, együttműködésre való törekvése hozta létre 2016-ban.

 
 
9:00: A második nap első előadója Tokár Péter. Előadásának a címe: Munkaerőpiaci kitekintés - Hogyan érinti a mezőgazdaságot a munkaerőhiány?

Bevezetőjében elmondta, hogy előadásában két oldalról fogja tárgyalni a problémát: a munkaadó és a munkavállaló szemszögéből. Ugyan más területről hozza a példákat, de reméli, hogy a megszerzett tapasztalatai párhuzamba állíthatók a mezőgazdasági területtel. Ő maga mérnök és toborzási megoldásaik leginkább erre a területre csoportosulnak, ezen belül is betanított munkásokra fókuszálnak.

Elmesélte, hogy a magyar sok területen a munkaadónak komoly pénzekért kell kitanítani szakmunkásait, mert kész, szakképzett embereket egyre ritkábban találni. A szőlészetek és borászatok esetében is érvényes ez a megállapítás.
 
Elmondta még, hogy a munkaadók nincsenek hozzászokva ahhoz a jelenleg fennálló helyzethez, hogy nem csak a fogyasztókért, de a munkaerőért is versenyezni kell. A borágazatnál még bonyolultabb a képet, mert itt a verseny nem kizárólag a borászatok, de a borvidékek között is zajlik. Plusz problémát jelent, hogy sokan mennek mostanában nyugdíjba illetve próbálnak külföldön szerencsét, miközben az új belépők száma a munkaerőpiacon alacsony.
 
Ez volt az Egri Szőlészeti és Borászati Konferencia 2. napja
 
Tokár Péter ezután elmesélte, hogy a minap elvégzett egy kutatást. Szőlőben dolgozó munkásokat keresett fel telefonon, hogy megkérdezze tőlük, nekik munkavállalóknak mik a tapasztalataik. Az összkép elég negatív volt: sokan úgy érzik, a munkájuk nem értékes és a fizetésük sem megfelelő (és sokszor nem is bejelentett). Nincs lehetőségük előrelépésre, nincs továbbképzés, a munkaadó nem igazán rugalmas. A szakember gyorsan hozzátette, hogy a munkaadók is panaszkodnak, mert nehezen tudnak manapság jó, megbízható munkaerőt találni.
 
„Ezt a két oldalt kellene összehangolni”
– vonta le a következtetést.
 
Megemlítette a generációs különbségeket is: az új generáció máshogy szocializálódott és hamarabb kiég. Míg régen egy munkavállaló több évig egy cégnél dolgozott, manapság ez nem jellemző.

Mi a jó munkaadók ismérve egy munkavállaló szemszögéből - tette fel aztán a kérdést, majd meg is válaszolta: "Olyan munkát adnak nekik, amire büszke tud lenni, ami változatos. A dolgozónak éreznie kell, hogy amit csinál, annak van célja, értelme. Ezen felül tisztességes bért szeretne és folyamatosan várja az építő jellegű kritikát."

Beszámolt arról a toborzás öt kritikus pontjáról, buktatójáról is:
  • hangsúlyt kell fektetni a versenyképes bérekre,
  • a cég pozitív hírnevére,
  • a toborzási folyamatok kontrolljára,
  • fontos a külön HR munkás a cégeknél,
  • és nem szabad munkaadóként irreális elvárásokat támasztani a munkaerővel szemben.
Előadása végén kitért arra, hogy cégük szívesen menedzselne egy közös projektet a szőlészti és borászati területen jelenlévő borászatokkal, illetve egyéb, a mezőgazdaságban tevékenykedő cégekkel és az egyetemmel, hogy vonzobbá tegyék az ágazatot.
 
"A fiatalabb generációt nem igazán érdekli a szőlészet" - zárta mondandóját Tokár Péter.
 
 

Tokár Péter
2002-ben megalapította a főként műszaki területre fókuszáló toborzócégét, a TESK-et. Mára ez egy több vállalkozásból álló cégcsoport lett, amely 15 év után is célirányosan a munkaerő megszerzésére fókuszál, már nem csak műszaki területen, hanem fizikai szakmunkások, IT és egyéb, szakmai tapasztalatot igénylő, nehezen betölthető pozíciókra is.