Hogy tetszik a magyar borászoknak az új borkoncepció?

(X)
2019. május 19., 08:00


Márciusban debütált az új magyar borkoncepció. A Személyesen szlogennel a cél az volt, hogy az igencsak sokszínű magyar borágazat minden szereplője be tudjon állni mögé. De vajon sikerült-e? Borászokkal beszélgettünk.
Hogy tetszik a magyar borászoknak az új borkoncepció?
„Büszkén álltam oda a magyar standra” – mondja ifjabb Vida Péter, a szekszárdi Vida Családi Borbirtok borásza, aki kiállítóként volt jelen a magyar közösségi standon a márciusban megrendezett düsseldorfi ProWeinon. „Négy évvel ezelőtt Londonban láttam a magyar standot, stílusban, gondolkodásban is el volt maradva a többi országétól. Két éve látogatóként jártam Düsseldorfban, idén pedig kiállítóként,
így volt alkalmam végigkövetni, micsoda fejlődésen mentünk keresztül
– osztja meg benyomásait a Szent György-hegyi borász, Gilvesy Robert.
A világ sokak szerint legjelentősebb szakmai kiállításán debütált a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) új magyar borkoncepciója, aminek része volt a teljesen új látványvilágú és felépítésű – Gilvesy Robert szerint nyitott, világos, messziről feltűnő – stand is. A koncepció megszületésének kürülményeiről Gál Zsombor, az MTÜ munkatársa adott nemrégiben interjút, az ott (is) megfogalmazott célok egyelőre teljesülni látszanak.
 

A feladat nem volt egyszerű, hiszen a rendkívül sokszínű magyar borászat számára kellett egy olyan országos „ernyőmárkát” létrehozni, amelyet minden borász a magáénak érez és azonosulni tud vele. „A korábbi kommunikációs elképzelések inkább az  egyes fajtákat  vagy a lokációt állították a középpontba , így nem tudták az egész magyar borágazatot képviselni” – mondja az MTÜ által a munkával megbízott Ipacs Géza grafikus, aki rengeteg boros projektben vett már részt, és úgy tűnik, ezt a gordiuszi csomót is sikerült átvágnia. „Valamilyen közös nevezőt akartam találni, ami igaz ránk és egyúttal újszerű  megközelítés a borkommunikációban. Rájöttem, ez az alkotó személy fókuszba állítása. A tokaji édes borok például teljesen más felfogásban készülnek, mint mondjuk száz évvel ezelőtt, de ennek nem a területi, vagy az éghajlati viszonyok változása a fő oka, hanem hogy a borászok víziói változnak. Ezen víziók változatossága és a fajták sokszínűségének találkozása ad egy olyan gazdagságot, melyben szinte minden fogyasztó megtalálhatja a neki legmegfelelőbb bort. Végső soron egyéniségek hoznak létre személyesen valamit egyéniségek számára.”
 
Hogy tetszik a magyar borászoknak az új borkoncepció?

A szlogen után következhetett a hozzá tartozó logó, ami – Ipacs Géza elmondása szerint – szintén komoly kihívást jelentett. „Mindenképpen a piros-fehér-zöld trikolórból akartam kiindulni, mert
ez egy elidegeníthetetlenül hozzánk kötődő, nemzetközileg is elfogadott szimbólum, így nem kell valami újat bevezetni,
elmagyarázni a világnak.” Hogy  ez milyen grafikai  formát öltsön, azt egyértelműen az üzenet tartalma határozta meg, ebből adódóan a végeredmény olyan hatást kelt, mintha valaki „személyesen” kézzel írta volna a szöveget vagy rajzolta volna a logót. „A  logó felhasználási területei  közül, annak végső formáját tekintve a legmeghatározóbb a kapszula  tetején  való alkalmazáshatóság  volt, ahol nem jöhetett szóba a színek horizontális megjelenítése mert az más ország zászlaját is mutathatta volna, ezért döntöttem a színek koncentrikus elrendezése mellett” – magyarázza a grafikus. Ez azért volt fontos tervezési szempont, mert hosszabb távon nálunk is tervben van, hogy a magyar bor egységes logója a borosüvegek kapszuláinak  tetején is megjelenjen.
 

A „Személyesen” koncepció itt nem áll meg, készül egy videósorozat is a magyar borászokról (az első kisfilm már megtekinthető a bor.hu-n), aminek az elkészülésénél valóban ők vannak a középpontban. „Felmentünk a Szent Tamás dűlőbe, ahol a forgatócsoport azt mondta, hogy innentől szabad a pálya. Így hát leültünk Áts Karcsival és elkezdtünk beszélgetni. Nem volt beállított jelenet, előre megírt kérdés, az elkészült film a spontán beszélgetésünk egy fejezete volt. Nyilván rengeteg mondanivalója van minden borásznak, de mindig elkapható 2-3 perc esszencia, amikor elhangoznak azok a komplex gondolatok, mit szeretnénk megmutatni, miért csináljuk ezt az egészet. Ez a film pont ezt tudta megragadni” – meséli élményeit Balassa István tokaji borász, az első főszereplők egyike, aki Áts Károllyal például a tökéletes kereséséről elmélkedik. De a filmben mesél Bujdosó Ferenc a balatoni hajózásról, Szepsyék a termőhelyről, Bolyki János pedig a nagymamájától kapott tartályról. Talán ennek a megközelítésnek is köszönhető, hogy valóban mindenki beállt a közös ügy mögé: az MTÜ megjelenése előtt a borászok között szondáztatta az új koncepciót és gyakorlatilag teljes támogatottságot mért.
 
Hogy tetszik a magyar borászoknak az új borkoncepció?

De ha mindez nem lenne elég, Gál Zsombor és Ipacs Géza bejárja az országot, előadásokban fogják elmagyarázni az új üzenet lényegét, hogy „az ne csak be legyen dobva a köztudatba”. Nemzetközi porondon viszont az említett márciusi ProWein-on már átesett a tűzkeresztségen, ott ráadásul minden elemét (stand, kiadványok, catering, programok) alá lehetett vetni a próbának. „Szép, figyelemfelkeltő és profi volt az egész. Nehéz hibát találni benne, talán azt tudtam volna még elképzelni, hogy a stand fölé is felírjuk hatalmas betűkkel, hogy Hungary, hogy messziről is lássák és odataláljanak” – mondja Koch Csaba, a Hajós-Bajai Koch Borászat tulajdonosa, aki idén negyedszer vett részt kiállítóként a ProWeinon. Azt is elmondta, az új stand érzésre több látogatott vonzott a korábbi évekhez képest.

„Végigsétáltam a csarnokokon, megnéztem rengeteg standot, és azt mondhatom, a magyar stand volt az egyik legfigyelemfelkeltőbb és legegyedibb ebben a rendkívül sűrű mezőnyben. Nagyon jó az ötlet, látszik, hogy a tervező ismeri a borászati ágazatot, tudja, hogy minden borász büszkén odaáll a saját borai mögé. Hogy nem csak az elfogultság beszél belőlem, és
valóban megteremtődött ez a közvetlen, barátságos légkör,
azt az olyan pillanatok is mutatták, mint amikor az egyik neves champagne ház munkatársa felvéve a magyar uniformist a furmint népszerűsítésébe kezdett a magyar standnál” – meséli a már említett Balassa István, aki május elején Hong Kongban a ProWine Asián is kiállított az MTÜ standon és hasonló pozitív visszajelzésekkel találkozott.
 
Hogy tetszik a magyar borászoknak az új borkoncepció?
 
„Az, hogy a hangsúly a magyar borok esetében a borászokra került, egy jó ötlet, hiszen a bor a kapcsolatokról, az országról, a tájról szól. Fontos, hogy megmutassuk a fogyasztóknak az embert a termék mögött, ettől ugyanis kialakul bennük egy bizalom. Hozzá kell tennem, szerintem a logó is telitalálat, ugyanolyan vibráló, dinamikus, mint a magyar borok, a színei pedig egyrészt Magyarországot másrészt a magyar borok sokszínűségét reprezentálják” – Debrah Meiburg Hong Kong-i Master of Wine gondolatai ProWine Asián.

Többen kiemelték, hogy nemcsak szép az új magyar stand, de remekül megszervezett is. Ifjabb Vida Péter örömmel látta, hogy az MTÜ Düsseldorfban olyan apró részletekre is figyelt, mint a konténerbérlés, hogy ne kelljen az egész borszállítmányt a standon betárazni. És tetszett neki az is, hogy a borvidékek közös blokkokban képviseltették magukat.  „Bár azt vettem észre, a látogatók 80 százaléka a tokaji bor miatt jött oda, ami teljesen természetes, hiszen az a világ egyik csodája, utána viszont jó eséllyel ott maradtak, hogy más borvidékekkel is megismerkedjenek.”
 
Hogy tetszik a magyar borászoknak az új borkoncepció?

Linzer Sámuel, a soproni Linzer-Orosz Borászat tulajdonosa is a turisztikai ügynökség profizmusát, valamint a kifogástalan szervízt említi. „A felszolgálók lesték a kívánságunkat. Ha leültem egy partnerrel tárgyalni, egyből jöttek oda, hogy mit hozhatnak nekünk. Forrai Mikiék apró fogásai nagyon esztétikusak és finomak voltak, hozzá a háttérben a lágy zene tette kerekké az egészet. Jó képet mutattunk a magyar vendéglátásról, vendégszeretetről.
Külön tetszett, hogy nemcsak a borról szólt nálunk minden,
a kézműves söreinket is kínáltuk, amit például a német látogatók különösen értékeltek, rendszeresen visszatértek hozzánk.” A borászként Ausztriában is dolgozó Linzer Sámuel elmondta, az osztrák kollégái a magyar stand csodájára jártak, Willi Klinger, az osztrák bormarketing nagyhatalmú ura, aki a 80-as évek glikolbotránya után újra talpra állította Ausztria borászatát, kétszer is járt náluk.
 
Hogy tetszik a magyar borászoknak az új borkoncepció?

Úgy tűnik tehát, az új magyar borkoncepció szerencsés csillagzat alatt született. És hogy hogyan tovább? Az ezzel kapcsolatos teendőket talán ifjabb Vida Péter fogalmazta meg a legjobban, aki reményét fejezte ki, hogy „kitartunk emellett a jó irány mellett és jó pár évig ennek szellemében működtetjük a magyar bor márkáját ahelyett, hogy mindig belekapnánk valami újba, mert ez csak így tud működni”.