Ez volt a 2020-as Borkonferencia

Máté Alexandra
2020. március 06., 09:45


2013 óta immáron hagyomány, hogy a szőlész-borász társadalom képviselői összegyűlnek a Borkonferencián, ahol a borvilág prominens hazai és nemzetközi szereplői tartanak érdekes előadásokat és kerekasztal beszélgetés formájában folytatnak eszmecserét a „bor, jog, marketing” témaköreiben. A Borászportál 2020-ban is élőben tudósított a rendezvényről! Íme az összefoglalónk az ágaza legfrissebb újdonságaival!
Ez volt a 2020-as Borkonferencia
Az esemény főszervezői Dr. Prónay Bence borjogász és Rókusfalvy Pál a boros szakma meghatározó személyisége, utóbbit minden bizonnyal nem kell bemutatnunk az olvasóknak, hiszen neve mára már összefonódott Etyekkel. Az idei Borkonferencia előadásai és beszélgetései az Innováció 2020 téma köré szerveződtek, így hallhattunk előadást technológiai újdonságokról, eladásösztönzésről és a bormarketing trendjeiről is.
 
 
Az előadók között volt többek között Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, valamint dr Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Borászatok képviseletében pedig hallhattuk Kovács Károlyt (Mad Wine Pincészet) és Nagy Rolandot (Csányi Pincészet) – mindannyian érdekes témákat értinettek.
 
Ez volt a 2020-as Borkonferencia
 
 
17:00 Rókusfalvy Pál zárja az eseményt pár rövid összefoglaló gondolattal a mai nappal kapcsolatban. 
 
Köszönjük a figyelmet! Tartsatok velünk legközelebb is!
 
16:40 A konferencia zárásaként kerekasztalbeszélgetésre kerül sor. A téma a fogyasztói edukáció ereje. Aki kérdez: Rókusfalvy Pál. Akik válaszolnak: Bárczi-Elek Ágnes (beszerzési igazgató, Auchan Magyarország) Harmath Csaba (gasztronómiai szakértő, a Borkollégium oktatója) Unger Zsolt (marketingszakember, Unger and Partners) Wolf András (séf, New York Kávéház és Salon Étterem)
 
Az első téma a borfogyasztási és vásárlási szokások: arról beszélgetnek a résztvevők, hogy melyek a legnépszerűbb platformok a borvásárlók számára, melyik módozatnak mik az előnyei és a hátrányai? Kiderül, hogy a mai napig még mindig a szupermarketek pocairól emeljük le leggyakrabban a borokat.
 
Ha már szó volt a mai nap során a palackok design-járól, szóba kerül az a tény is, hogy a női vásárlók számára sokkal nagyobb jelentősége van a borosüveg kinézetének, mint a férfiak esetében. Vélelmezhetjük azonban, hogy nem azért vesznek meg az emberek egy bort, mert tetszik nekik a külseje, hiszen ez csupán egy a sok szempont közül, a beltartalom minősége felülírja a külsőségeket.
 
Bárczi-Elek Ágnes említi, hogy örvendetes dolog, hogy a fogyasztók egyre többen a prémium kategóriás termékek felé fordulnak, és a hipermarketekben drasztikusan lecsökkent a 700 Ft alatti borok vásárlásának száma. Ez, többek között annak az eredménye, hogy a borfogyasztók vásárlás előtt tájékozódnak a borokról, keresik a minőséget.
 
Wolf András szerint a borvacsorák trendje mára leáldozott, és a hangsúly a bor-étel párosításokra tevődött át: a borfogyasztók egyre gyakrabban rendelkeznek ismeretekkel a borgasztronómia területeiről, és igénylik a trendi, innovatív borpárosításokat ételeik mellé. Továbbá sokan keresik az újdonságokat, szívesen ismerkednek meg a kisebb borászatok kínálatával, vagy a különlegesebb fajtákkal.
 
Unger Zsolt véleménye, hogy főként a 35 év feletti korosztályban már menő jó bort fogyasztani. Szívesebben ülünk le családunk, barátaink körében és fogyasztunk el egy üveg minőségi bort, akkor is, ha drágább. Nem veszünk már meg akármit, és ez örvendetes. Sokan keresik a sztorit a bor mögött, örömmel hallgatják meg a borászról vagy a pincészetről szóló történeteket.
 
Harmath Csaba szerint látható, hogy az edukáció működik: nem biztos, hogy mindig jó irányba viszi el az oktatás a trendeket, de mindenképp örülnünk kell annak, hogy egyre többen ülnek be az iskolapadba borról tanulni. És hát ki más is nyilatkozhatna erről hitelesebben, mint a Borkollégium oktatója?
 
16:00 A nap utolsó előadója Kiss Edina, aki a Vinventions márka képviseletében az Innováció a zárásban címet adta ismertetőjének. Választ keres olyan kérdésekre, mint hogy mik a bor csomagolásában bekövetkezett közelmúltbeli fejlesztések, vagy hogy vajon milyen innovatív ötletek várhatóak a csomagolásban? A csavarzáras borok térhódítása az elmúlt évek egyik meghatározó trendje volt, a teljes borpiac 25%-a ma már csavarzáras. A kezdeti szkeptikus hozzáállás hamar a visszájára fordult, és ma már a vásárlók nem azonosítják a csavarzárast az alacsony minőséggel. Itt érdemes kitérni a környezetvédelemre, hiszen a csavarzárak legtöbb esetben a műanyag dugókat váltották fel, melyek egyszerhasználatos anyagok, így az ökológiai lábnyomuk is jóval magasabb bármely más megoldásnál. Ha innovációban gondolkodunk, a környezetvédelem elvének figyelembe vétele ma már elkerülhetetlen. Arra a következtetésre jut, hogy a fejlesztéseket sok minden korlátozza a borok esetében: nincs értelme például a 0,75 literes kiszerelést megreformálni, vagy üveg helyett más csomagolóanyagot alkalmazni, hiszen nem cél a minőségromlás. Remélhetőleg azért tartogat majd számunkra izgalmakat a borok csomagolása.
 
15:20 Profit és romantika címmel kezd bele előadásába Kovács Károly, a Mad Wine Pincészet tulajdonosa. A tokaji borvidék borászainak nehézségeivel kezdi beszédét: hiányosak és eltérőek például az adatok arról, hogy mekkora a borvidék, vagy hány hektáron folyik a szőlőtermesztés. Azt mondja, a borászok Tokajban „romantikus transzba” esnek: a hagyományokat, tradíciókat kivétel nélkül mindannyian tisztelik, és mindennél fontosabbnak tartják, tokaji bort készíteni számukra valódi szívügy. Ám Tokaj ma egy érzelmekre és ígéretekre épített piramisjáték: nehéz valóban sikeresnek lenni tokaji borászként, pláne profitra szert tenni. A bor az élelmiszerpiacon, pont olyan, mint bármely más termék, ami az üzletek polcaira kerül: ezért elkerülhetetlen a borászoknak megismerkedniük olyan fogalmakkal, mint márkaépítés, reklám, marketing. Ezutóbbiak jelentősége a profit termelésében elvitathatatlan. S bár a tokaji jelző, vagy az aszú fogalma valódi hívószó, napjainkban elkerülhetetlen a borvidék és a márka hirdetése, népszerűsítése. Természetesen nem csak Magyarországon belül, hanem nemzetközi szinten is: a tokaji sem adja el önmagát, a pincészeteknek kell a vásárlást ösztönözniük
 
14:50 Oláh István, a D-Tag Analytics Zrt. operatív igazgatója csatlakozik előadásában az előző témakörhöz: a közösségi média és a bor kapcsolatát elemzi. A közösségi média platformjai napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek a legtöbb korosztály körében, így kihagyhatatlan lehetőséget kínálnak arra, hogy a bort, a borfogyasztást népszerűsítsük rajtuk keresztül. A marketing kampányok ennek megfelelően egyre inkább a social media felületein jelennek meg, a lehető legkülönbözőbb demográfiai csoportokat érve el, a nap 24 órájában. Bíztatja a borászokat, hogy termékeik reklámozásakor, valamint PR és marketing tevékenységük során helyezzenek nagyobb hangsúlyt a social media kontentre.
 
14:30 Bormarketing és borturizmus témában színre lép Szabó Áron, a Magyar Turisztikai Ügynökség képviseletében. Szerinte a bor népszerűségének növeléséhez a legjobb módszer a borász középpontba állítása, hiszen maga a szakember a leghitelesebb képviselője a szakmának: a borkedvelők szemében ők a hitelesség forrásai. Kiemeli az edukáció fontosságát, hiszen azt tudjuk csak szeretni igazán, amit ismerünk. A social media felületek által nem csak a fogyasztók oktatását lehet elősegíteni, hanem kiváló platform a borok népszerűsítésére is, így az MTÜ egyre nagyobb hangsúlyt tervez helyezni a marketing ilyen formájú eszközeire is. A borkedvelők mellett a turisztikai szakma edukációját is előtérbe kell helyezni, tanulmányutak, konferenciák, vagy például borkóstoló események, oktatások segítségével. A folyamat a tavalyi évben már elindult, és büszkék vagyunk rá, hogy ennek Borkollégium is aktív szereplője volt.  
 
14:10 A délutáni program nyitóelőadója Nikolaus Moser, az osztrák Sepp Moser Birtok tulajdonosa. Előadásának címe: Innováció – visszatérés a gyökerekhez. A biodinamikus szőlőtermesztéssel, és annak jelentőségével ismerteti meg a hallgatóközönséget. Ő maga egy 17 generációs hagyományokra visszatekintő borászcsalád tagja. 1848 óta foglalkoznak már szőlőtermesztéssel az osztrák-magyar határ közelében, a Fertő-tó szomszédságában, így hatalmas tudásra, tapasztalatra tettek szert az elmúlt két évszázad során. Elsőként édesapját említi, aki úgy igyekezett innovációt vinni a családi borászat életébe, hogy hatalmasra duzzadt birtokát lecsökkentette, dűlőit eladta, és arra törekedett, hogy kisebb területen termeljen magas minőségű bort. Ugyanígy azt a döntést is meghozta, hogy nem árulja borait szupermarketek polcain, és ehhez az elvhez komolyan ragaszkodott is. Nikolaus a 90-es években kezdett a biodinamikus gazdálkodás iránt érdeklődni, azonban saját bevallása szerint édesapjával emiatt gyakran alakultak ki közöttük parázsviták, mivel az idősebbik Moser hallani se akart a módszerről. Nikolaus azonban nem tágított, apja pedig beadta a derekát, és 2000-ben 2,5 hektáron próbajelleggel megkezdte a biodinamikus borászat megalapozását birtokán. Őszintén vall róla, hogy az első évek rendkívül nehéznek bizonyultak, azonban a kudarcok segítségével indult el a tanulási folyamat, amely végül siker garanciája lett. Maga a piac sem reagált eleinte pozitívan az organikus/biodinamikus trendre: sokan nem találták kellően karakteresnek az új módszerrel előállított borokat. Azonban a türelem meghozta gyümölcsét, és a kétezres évek közepétől kezdve megugrott a kereslet a biodinamikus borok iránt – a fogyasztók felismerték, hogy ezek a borok rendkívül különlegesek tudnak lenni, elegánsabbak, némileg alkoholszegényebbek hagyományos társaiknál, ami egyedi jelleget kölcsönöz a boroknak. Előadását egy nagyon szép gondolattal zárja: „Amit csinálsz, csináld szívvel! Ez a siker záloga.”
 
13:20 A várva várt lista: a Borászok Borásza díj idei 50 jelöltje. Holnap nyilvános eseményen lehet koccintani mindegyikükkel.
 
Ez volt a 2020-as Borkonferencia
 
Ez volt a 2020-as Borkonferencia
 
12:50 A szőlészeti termelés monitoring rendszerének használatát ismerteti Nagy Roland, a villányi Csányi Pincészet szőlésze, saját munkájuk példáján. Megosztja a közönséggel, hogy a környezeti adatok gyűjtése és rendszerezése milyen előnyökkel jár a pincészet számára, és mennyiben könnyíti meg a munkát a modern technológia adta lehetőség. A példa kedvéért a WineData alkalmazás használata által hatékonyabbá válik a növényvédelem - a betegségek és a kártevők elleni fellépést nagyban megkönnyíti, ha tudjuk, mikor és mi ellen érdemes permetezni. A monitoring rendszer emellett hatékonyan követhetővé teszi a kézi és gépi munkavégzés minőségének felügyeletét is, így pénzt és időt spórol a borásznak.
 
Ez volt a 2020-as Borkonferencia
 
12:10 Az előadók sorát Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke folytatja, témája: alkalmazkodás a változó világhoz. Nem is lehetne aktuálisabb ez a témakör, hiszen a klímaváltozás komoly hatással van a borászatra. Ausztriát és a zöld veltelinit emeli ki, mint egy olyan bortípust, amelyet kiemelten érint a globális felmelegedés. A szőlőtermesztésre alkalmas területek a következő 20 évben drasztikusan le fognak csökkenni a hagyományosnak számító európai bortermelő országokban, illetve már most megfigyelhető ezen területek földrajzi eltolódása – egyre nő a brit borok száma, de elképzelhető az is, hogy hamarosan kiváló norvég borokról fogunk majd beszámolni.
 
Ez volt a 2020-as Borkonferencia
 
11:50 Rövid kávészünet után folytatódnak a programok, ezúttal dr Tomor Tamás, a Debreceni Egyetem Távérzékelési Szolgáltató Központjának munkatársa lép a színpadra, aki a távérzékelési módszerek és eszközök szőlészeti alkalmazásáról beszél. Bonyolultnak hangzik a cím, ha azonban azt mondjuk: drón, műhold, vagy GPS, máris kézzelfoghatóvá válik az előadás témája. Az ezekhez hasonló technológiák nagyban hozzájárulnak a szőlészet, borászat modernizálásához, a hatékonyság növeléséhez. Drónok segítségével például jobban feltérképezhetővé válik egy-egy terület földrajzi adottsága, így egyszerűbb lesz annak eldöntése, hogy az adott helyen mennyire érdemes szőlőtermesztésbe kezdeni, vagy hogy milyen szőlőfajta telepítése lesz a leginkább kívánatos. A Tokaj-Hegyaljai borvidék példáján mutatja be dr Tomor Tamás a távérzékelési technológiák alkalmazásának előnyeit: lehetővé teszik a szüreti időpont pontosabb meghatározását, következtetni engednek a talaj állapotára, a fagyzugos területek azonosítására. Egyszerűbbé válik a parcellák, dűlők, ültetvények elkülönítése, behatárolása is.
 
11:00 A következő a pulpituson Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke – aki a Bor, közösség, marketing címet adta előadásának. Szomorú tényeket közöl: a borfogyasztás hazánkban és nemzetközi szinten is történelmi mélyponton van, ám ami számunka méginkább elgondolkodtató, hogy az Európai Unió tagállamai közül az export átlagárunk a legalacsonyabbak között van, sereghajtók vagyunk. Az igazi megújulás szükségességét emelte ki: tényleges, mélyreható változás kell az ágazatban ahhoz, hogy versenyképessé váljon Magyarország és a magyar bor. Ehhez azonban a borágazatban dolgozók közösségének megújulása válik szükségessé: erősíteni kell az összefogást, az együttműködést a szakmában, és közösen megreformálni a bormarketinget annak érdekében, hogy jövedelmezőbbé váljon az ágazat.
 
Ez volt a 2020-as Borkonferencia
 
10:30 A színpad újra dr Feldman Zsolt államtitkár úré, aki az új bortörvény szükségességéről beszél. A jelenlegi törvényi szabályozás 20 éves, így igencsak elavultnak mondható. Az új szabályozás középpontjában az elektronikus ügyintézési lehetőségek, valamint az eredetvédelmi szabályozás modernizálása állnak. A hatályos eredetvédelmi rendszer jelenlegi két kategóriája mellé (OEM, OFJ) két új fogalmat terveznek bevezetni. Ezek a hegybor és a régiós bor nevet kapják majd - az előbbi egy felső kategóriájú bormegjelölés lesz, prémium boroknál, egyedi, magas minőségű termékeknél fogják használni, míg a régiós bor egy középkategóriás, stabil minőségű, jó ár-érték arányú borkategória lesz, melyet az államtitkár az olasz IGT megjelöléshez hasonlított.
 
10:00 Rókusfalvy Pál köszöntette a konferencia résztvevőit, majd a 2020-as Borászok borásza díj 50 jelöltjének névsorát ismertette. A névsor a borok kedvelői számára nem fog nagy meglepetést okozni, csupa prominens és kiváló szakembert tartalmaz a lista. A holnapi napon megrendezik a Borászok Borásza Kóstoló kört, ahol arra biztosítanak lehetőséget, hogy az 50 jelölt egymás borait is megkóstolhassa és megismerhesse.
 
9:50 Az esemény nyitásaként dr Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról beszélt, hogy jelenleg legfontosabb céljuk a borászati ágazat fejlődésének leghatékonyabb elősegítése, pályázatok, támogatások által. Felvázolta, milyen lépéseket tesznek majd az idei évben, hogy a borászok a termelésre, innovációra tudjanak koncentrálni.