A november a bordeaux-i vörösek jegyében telt

Bognár Attila
2019. november 29., 06:11


A november a bordeaux-i fajták és a Bordói November Nagykóstoló hónapja is egyben. Beszámoló a rendezvényről.
A november a bordeaux-i vörösek jegyében telt
A hűvösebb idő beköszöntével szívesebben kóstolunk és iszunk vörösbort, azon belül is a testesebb, komolyabb tételeket. A masszívabb borok, a több tannin, a magasabb alkoholok ilyenkor sokkal jobban elviselhetőek, sőt, kellemesen melengetik a szervezetet, nem beszélve arról, hogy ételek mellé is jól párosíthatók. Az idei Bordói November Nagykóstoló is ezen fajták kóstolási lehetőségének a csúcspontját jelentette, a helyszín ezúttal is a Corinthia Hotel Budapest volt, az előző évekhez hasonló magas színvonalú kiszolgálással és impozáns környezettel.
 

Zsúfolásig megtelt vendégekkel minden terem, csakúgy, mint eddig mindig. A Winelovers rendezvények közül az egyik legkedveltebb és legsikeresebb ez, rendszeresen sok kóstoló vendéget és szakembert vonz. Ez nem véletlen, hiszen a hazai fogyasztók körében népszerűségét tekintve még mindig a vörösbor vezet, azon belül is a komolyabb, testesebb tételek, sokan még mindig az igazán nagy és masszív vörösborokat keresik. A kínálat ezekből és a kifinomultabb társaikból is bőségesre sikerült most is, és aki eljött, nem csalódott. Természetesen továbbra is Villány és Szekszárd a legnépszerűbb, a szortiment gerincét most is e két borvidékünk szolgáltatta, de más területekről is érkezett jócskán izgalmas és különleges tétel.
 
A november a bordeaux-i vörösek jegyében telt

Idén is színesítette a programot a Borkollégium Pop-up School, ahol a vendégek 30 perces, ingyenes előadásokat hallgathattak óránként más-más előadó prezentálásában, más-más témában körüljárva ezen fajtákat. Ismét benépesült a Csúcsbor terem is, ahol a kóstolók nyugodt körülmények között ismerkedhettek meg a hazai borászatok bordeaux-i szőlőfajtákból készített prémium tételeivel. Idén ráadásul egy külön kiegészítő jeggyel a BDX teremben 20 féle bordeaux-i bor lehetett korlátlanul kóstolni.

Ebben az évben is két komoly mesterkurzus jelentette a bevezetőt a rendezvényen azok számára, akik jegyet váltottak rájuk és akik a korai kezdés ellenére már ebédidőben bent ültek az elsőn. Akik viszont ezt vállalták, azok nem bánták meg, hiszen az amerikai kontinens déli és északi feléből is fantasztikus borokat kóstolhattak. Chilei, argentin és kaliforniai borok kerültek ugyanis a poharainkba, az előadó, Bálint László, DipWSET nemzetközi borakadémikus, a Borkollégium vezető oktatója pedig részletesen bemutatta, hogy e három bortermő térségre mi a jellemző, mennyire érzik magukat ott jól a bordeaux-i fajták, hol melyik találta meg leginkább a helyét, mik a jellemzőik.
 
A november a bordeaux-i vörösek jegyében telt
 
Azt már sokan tudják, hogy a cabernet sauvignon, a merlot és a cabernet franc tartozik közéjük, de azt talán kevesebben, hogy összesen hat engedélyezett bordói vörös fajta létezik. A másik három kevésbé ismert a malbec, a petit verdot és a carménère. Sőt, a klímaváltozás miatti lépéskényszer okán nemrég engedélyeztek négy újabb fajtát is, melyek maximum 5%-ban adhatók a cuvée-hez.

A mesterkurzus első három tétele Chiléből érkezett, kezdésnek rögtön egy csúcsbor, az Errazuriz pincészet Don Maximiano 2015-öse. Megállapítottuk, hogy a bor fiatal kora ellenére már most kész, tökéletesen fogyasztható állapotban van, viszont kevesebb benne a potenciál, mint mondjuk egy tíz évvel korábbi évjáratában. Előadónk szerint ennek oka, hogy Chilében is kis irányváltás volt, a jobban érlelhető borok felől a korábban fogyaszthatókra „hangszereltek át”. Mondhatni, erős kezdés volt ez a bor, ám a mesterkurzus többi tétele is egységesen magas színvonalat képviselt. Például a mára az ország fő vörös fajtájának tekintett carménère-ből készült tétel is (Aconcagua Alto Carmenere 2016).
A másik dél-amerikai ország, Argentína zászlósborai a malbec szőlőfajtából készülnek. A két ország annyiban tér el egymástól, hogy míg Chile megmenekült a filoxéra pusztításától, addig Argentína nem. Ez utóbbiban a szőlőket sok helyen öntözik, a borvidékek hatalmasak, de probléma, hogy nehezen megközelíthetők, távol vannak nemcsak egymástól, de a fővárostól is. Azonban nagyon izgalmas borok kerülnek ki az országból, egyre inkább a minőségre való törekvés jegyében. Az argentin tételek közül a Salentin pincészet 2015-ös Primus cabernet sauvignonja emelkedett most ki, az egész mesterkurzus talán legjobb bora volt.
 
A november a bordeaux-i vörösek jegyében telt

A második mesterkurzus, melyet szintén Bálint László tartott, nem kevésbé volt izgalmas, mint az első. Itt ugyanis a Winelovers 100 – A 100 legjobb magyar bor tesztjén 2019-ben legjobban szereplő, bordeaux-i fajtákból készült magyar vörösborokat kóstolhattuk. És nemcsak kóstolhattuk, hanem az előadóval közösen pontozhattuk (a 100 pontos minősítési rendszerben), majd pedig közösen értékeltünk is őket. Nagyon tanulságos és hasznos volt ez, de közben nem feledkeztünk meg a kóstolt borok nyújtotta élményekről sem, itt ugyanis az értékelés végén a visszakóstolásnál a legjobbakat meg is ittuk. Jómagam azért is nagyon örültem, mert minden egyes bor esetében az általam adott pontszámok szinte teljesen egyeztek Bálint László pontszámaival. Jól szerepeltek a cabernet franc-ok nálunk is, nekem a személyes kedvencem a Stier pince 2015-öse és a Lelovits 2016-osa volt. Az igazi meglepetést viszont a zalai borvidékről érkező, eddig kevésbé ismert Dóka Éva 2017-es cabernet franc válogatása jelentette. A merlot-k közül jól szerepelt a Bock pince 2015-öse és a Günzer Tamás Ördögárok Merlot 2015.
 

A sétálókóstoló során több mint 60 pince boraiból válogathattak kedvükre a vendégek, gyakorlatilag lefedve az ország azon borvidékeit, ahol foglalkoznak a bordeaux-i fajtákkal. Sőt, még Temesrékásról is érkezett kiállító, a Recas Pincészet, amely a hazai boros rendezvények állandó szereplőjévé vált már egészen kiváló boraival. A villányi, szekszárdi és egri borvidék mellett öröm volt látni, hogy más borvidékeinken is találni a fajtákból igényesen, szépen elkészített borokat. A Balaton környékén a fehérek mellett a vörös szőlőfajták egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak. A Dél-Balaton a borkészítési feltételek szempontjából sokban hasonlít Szekszárdhoz, és egyre több az olyan pincészet, amelyik hasonló karakterű borokkal jelenik meg. A nagy áttörést a Konyári pince vörösborai jelentették korábban, mára pedig egyre többen tudnak már hasonló színvonalat elérni.
 
A november a bordeaux-i vörösek jegyében telt

A tó északi partján más a termőtalaj, mind a Balatonfüred-Csopaki borvidéken, mind pedig Badacsony környékén erőteljesebben érvényesül a borokban a terroir hatása, erőteljesebb a mineralitás a borokban. Ugyanakkor a borászok igyekeznek megtartani a bordeaux-i fajták esetén a rájuk jellemző jegyeket is. Izgalmasak a Tihany környékéről származó vörösek, vagy Dörgicse, Monoszló borai. Személyes kedvenceim a Villa Tolnay, a Figula, a Pántlika, a Liszkay és a Feind pincék vörösei.

A mostani kóstoló egy másik pozitív meglepetését a Pécsi Borvidékről érkezett Schunk pince borai jelentettékk. Három bort kóstoltam tőlük (cabernet franc 2017, cabernet sauvignon 2016 és merlot 2015), melyek mindegyike nagyon szépen hozta fajtajegyeket. A jövőben érdemes lesz a pincére komolyabb figyelmet fordítani. A szekszárdi borvidékről nagyon sok a személyes kedvencem, ezek a borok most is hozták a megszokott magas színvonalat. Ha ki kell emelnem valakit, akkor az most a Prantner pince két 2017-es fajtabora lenne, egy cabernet franc és egy cabernet sauvignon. Volt szerencsém kóstolni továbbá a Sauli cuvée 2016 tételüket is, erre a Csúcsborteremben kerülhetett, nem véletlenül. A borok még fiatalok, idő kell nekik a palackban, de a komoly test és alkohol mellett kellően gyümölcsösek, hosszúak és nagyon szerethetők.
 
A november a bordeaux-i vörösek jegyében telt

A másik szekszárdi kedvencem ezúttal a Fekete pincészet lett, akik egy hat tételes, masszív borsorral érkeztek. Ezek közül talán a két cabernet sauvignon válogatás (a 2015-ös illetve 2016-os évjáratból) fogott meg leginkább. Ez a bor a pincénél kiemelt figyelmet kap minden évjáratban, most sem okoztak csalódást.

Villány sokat finomított a stílusán, így a borok azon kívül, hogy továbbra is jók, egyre fogyasztóbarátabbak is. Kevesebb és szebb tanninok, kevesebb és jobban adagolt hordó, a túlzott koncentráció elkerülésére törekvés – mindez meg is hozta az eredményét. Gere Attila borai például komoly fejlődést mutatnak, rajta kívül a Günzer Családi Birtok, a Polgár pince és Mackó Róbert borai tetszettek most nekem. De a legszebb szortimentet véleményem szerint Malatinszky Csaba mutatta be. Talán azért, mert kissé idősebb, így jobban összeértett tételek voltak ezek (különösen a 2013-as merlot és a 2013-as cabernet franc). A Tűzkő pincészet a Tolnai borvidékhez tartozik, a szekszárdiak árnyékából szeretne kitörni, és jelentem, hogy ezt egyre nagyobb sikerrel teszi, a Talentum és a Tűzkő Domb cuvée boraikat nagyon kedveltem ismét.
A mesterkurzusok sok időmet elvittek, ráadásul ezúttal sokkal több helyet hagytam a borászokkal és ismerősökkel folytatott személyes beszélgetéseknek, tapasztalatcseréknek, így kevesebb pincéhez sikerült sajnos eljutnom kóstolni. De amit láttam, az így is nagyon tetszett.
 
A személyes kedvenceim az este során: 

Tűzkő Pincészet Tűzkő domb cuvée 2017: A mórágyi Tűzkő Domb dűlőből származó, alacsony termésátlaggal szüretelt merlot és a cabernet franc házasítása. Évek óta a pince megbízhatóan teljesítő és kiváló ár-érték arányú csúcsvöröse. Mély rubin színű, fűszeres és gyümölcsös illatú bor. Kóstolva testes, tanninokban gazdag, ízvilágát a gyümölcsök mellet a hordófűszerek uralják. Mindemellett nem nehézkes, jól fogyasztható, a második pohárral is kívánunk belőle.



Prantner Pince Cabernet sauvignon 2017: Mély rubin szín, sűrű, sötét szövésű anyag, illatában feketeribizli, aszalt szilva, kakaópor, hordófűszerek. Kóstolva markáns tanninok, finoman adagolt fűszerek, étcsokoládé, szeder, feketeribizli. Testes, de a 14,5%-os alkoholt és a kissé még fiatal tanninokat elegendő mennyiségű savak tartják egyensúlyban, hosszú lecsengéssel búcsúzik. A bor még a pályája elején jár, most is élvezhető, de pár év palackos érlelés után még jobb formában lesz.




Villa Tolnai Csobánc Cabernet franc 2017: Kiváló fehérboraik mellett egyre jobbak vörösben is. A pince új arculatának megfelelő dizájn, címke és viaszos palackzárás. Franciaországból származó oltványok, szűretlenül palackozott tétel. Illata gazdag, sokrétű, intenzív, fiatalos, modern, rengeteg gyümölccsel, piros bogyósok, meggy, málna főleg, mellettük édesfűszerek. Kóstolva azonnal a tökéletes egyensúly, ami megragad, a 13%-os alkohol tökéletesen besimul a borba, a tanninok mennyiségben szolidabbak, érettek, integráltak. Hosszú, gyümölcsös lecsengés, minden korty élmény.



Fekete Pince Cabernet sauvignon válogatás 2015: A pincénél az egyik kiemelt fajta válogatott bora, mely különös odafigyeléssel készül. Az általam kóstolt korábbi évjáratok szinte mindegyike meggyőző volt, és a hosszabb palakos érlelést is meghálálta. Ez az évjárat is komoly potenciállal bír. Mély rubin szín, illatában feketebogyós gyümölcsök, némi hűvös mentás, mentolos vonal. Kóstolva tartalmas, jóivású, az egy éves új tölgyfahordós érlelés nem nyomja el gyümölcsös jegyeket, megfelelő egyensúly és hosszúság.



Thummerer Pince Tekenőháti merlot 2011: A pince egyik csúcsbora, melyet mindig hosszabb érlelés után engednek piacra. Sötétrubin szín, illata lassan nyílik, de egyre intenzívebbé válik, benne áfonya, szeder, szilva, fűszerek, legfőképp szegfűszeg. Nagyon komoly test, rengeteg tannin, mely szépen integrálódott a borba, de mindezt élénk savak tartják egyensúlyban. Egy meleg évjárat meleg karakterű bora, melyben a végén az alkohol egy kicsit sok, de a gazdag beltartalom egyensúlyba hozza. Nagyon szép gyümölcsösség, ez az a bor, amely a fajtát a borfogyasztók kedvencévé teszi.

A november a bordeaux-i vörösek jegyében telt


Malatinszky Noblesse Cabernet franc 2013: Mélyrubin, szinte feketébe hajló szín. Illata intenzív, erdei gyümölcsökkel, sok fűszerrel, kávéval és cédrussal. Kóstolva már az érett gyümölcsök dominálják, szilva, konyakmeggy, dohány, étcsoki, kávé, egészen sokrétű. Testes, masszív bor, sok tanninnal, komoly koncentrációval és hosszú lecsengéssel. Izgalmas, különleges tétel, mely önmagában is élmény, de étellel párosítva még inkább.