A 90-es évek elején bekövetkezett minőségi fordulat röpke tíz év alatt a világ élvonalába emelte Ausztria legfiatalabb borvidékét. Ebben óriási szerepe van az 1986-ban alapított osztrák bormarketing szervezetnek, és az 1991-ben létrehozott ruszti Osztrák Borakadémiának. A borspektrum rendkívül széles a mintegy 13800 hektáron telepített területen. Száraz fehérboroktól egészen a nemes édesekig (botritiszes borok), könnyedebb vörösöktől a nehezebb, komolyabb tételekig, sőt egészen a habzóborokig terjed a választék. Burgenland legfőbb fehérszőlő fajtája a zöld veltelini, az olaszrizling (Welschriesling), a rizling, a chardonnay, és a tramini, kékszőlők közül pedig a zweigelt és a kékfrankos a legjellemzőbb. Feltétlenül ki kell emelni az itt készülő Ruster Ausbruch-ot, azaz a „ruszti aszút”, amely elsősorban bouvier, chardonnay, tamini és sárgamuskotály fajtákból készül, de a többi engedélyezett fehérszőlő fajta is alkalmas lehet erre. Újabban például számos termelő a korábban errefelé honos furmint felélesztésén munkálkodik. A valaha volt aszú is ebből a fajtából készült. A botritiszes szemekből készült arany, néha borostyán színű édes bor egészfürt feldolgozással készül (nem különítik el a botritiszes szemeket), és néha még kékszőlőből is készítik. A botritisz kialakulásának a ruszti mezoklíma, a Fertő-tó őszi párája, és a „vénasszonyok nyara” meleg napsütése kedvez. A különleges édes borok mellett itt születnek Ausztria legtestesebb vörösborai is.