A Tokaji borvidéken előállított aszúbor aszúsodott és normál szőlő felhasználásával készített desszertbor, borkülönlegesség. Tokajban évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelésére és az ezt követő különleges borkészítési eljárás. Az aszúsodást, vagyis nemesrothadást, a Botrytis cinerea penészgomba idézi elő az egyéb tényezők (klíma, szőlőfajták stb.) kedvező együttállása esetén. Az aszúszemeket szemenként válogatják. Régen faputtonyokba gyűjtötték, összezúzták, majd egy kádban elegyítették 136,6 liter (egy Gönci hordónyi) azonos évjáratú musttal vagy borral, 1-1,5 napig áztatták (hogy kioldódjon az aszúszem cukor, sav- és íztartalma) majd az úgynevezett aszútésztát kipréselték, és a mustot hordókba töltötték, hogy kierjedjen. Az aszú annyi puttonyos, ahány puttony aszúsodott szőlőszemet áztatnak egy gönci hordó borban (3,4,5,6 puttonyos). A bortörvény előtt az aszú borokat minimum addig kellett érlelni ahány puttonyos volt, így azok 3-6 év késéssel kerültek forgalomba. Mára ez lecsökkent 2 évre. Manapság nem puttonnyal és gönci hordóval mérnek, de az eljárás ugyanaz. A legjobb minőségű tokaji aszút Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád és Tállya községek környékén készítik.